KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ébredj velünk!

Kovács Kata

Morning Glory­ – amerikai, 2010. Rendezte: Roger Michell. Írta: Aline Brosh McKenna. Kép: Alwin H. Kuchler. Zene: David Arnold. Szereplők: Rachel McAdams (Becky), Harrison Ford (Mike), Diane Keaton (Colleen), Jeff Goldblum (Jerry). Gyártó: Bad Robot. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 107 perc.

Becky egyszerre a zûrös magánéletû Bridget Jones és Az ördög Pradát visel munkafronton igen határozott hõsnõje. Egy alacsony nézettségû, menopauzára és fõzõtippekre szakosodott reggeli tévémûsor producereként életét egy mûködõ párkapcsolat tetõ alá hozása, a show felfuttatása és a fasírtban lévõ mûsorvezetõk (Diane Keaton és Harrison Ford párosa) közös vágányra terelése teszi ki. Az Ébredj velünk azonban nem az õ szakmai és magánéleti megpróbáltatásai, valamint a két házigazda screwball-komédiájának háromszöge, hanem Becky és a férfi mûsorvezetõ buddy-movie-ja. A lány feladata, hogy az arrogánsan közömbös egykori politikai sztárriportert, a csatorna Havas Henrikjét megszelídítse – akirõl (ahogyan a nagy könyvben meg van írva) végül csak kiderül, mekkora szíve van.

A film rendezõje a minden idõk egyik legnagyszerûbb romkomját, a Sztárom a páromat jegyzõ Roger Michell, forgatókönyvírója Az ördög Pradát visel szerzõje, Aline Brosh McKenna. A közös eredmény egy kevésbé intelligens humorú, olcsóbb ötletekkel felszerelt, ám így is meglehetõsen bájos vígjáték. Probléma csupán a tanulságul szolgáló két alaptétellel van. Az egyik, hogy a néhány évig tartó, ragyogó karrierért nem érdemes feláldozni a magánéletet – hiába szurkolnánk Beckynek, a mérleg másik oldalán ugyanis egy tökéletesen súlytalan párkapcsolati szál billeg, a színtelen-szagtalan Patrick Wilson (Apró titkok) alakításával. A nyílt önreflexióként értelmezhetõ tévémûsor pedig még csak véletlenül sem azért lesz siker, mert a tehetséges stábtagok csapatjátékának köszönhetõen esetleg maga is intelligensebbé válik, hanem mert végre-valahára valamennyi közremûködõ szívét-lelkét és összes karizmáját adja a blõdlihez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10605