KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ne szólj száj

Zsidai Péter

 

Bárki is állítja, nem hiszem el, hogy ugyanazt a filmvilágot látjuk ma is New Yorkból, mint AZ elõtt. Hogy Manhattan ugyanaz a hûvös acélsziget – nem szólva Hart Islandról –, ami felé az elbeszélés három irányból halad. 10 millió dollár a tét, a cirka 10 robotrepülõgépet magába záró drágakõ, egy 10 évvel korábbi fegyveres rablás tárgya. Hálaadás Napján térítik el Michael Douglas „200 dollár/óra pszichiáter” és családja pályáját a gyöngéd hétköznapoktól. Kislányát tetovált férfiak ragadják el, lábtörött, ám harcos felesége is életveszélyben kerül, miközben bûnözõk szabják az idõt. Az áruló, néhai rablótárs kamasz lányának tudatalja rejti a célhoz segítõ hat számjegyet, ezt kell kikanalaznia a doktornak. A bevilágított emlékezet utódot érhet. Reméljük hát, hogy a kettõs apaképet teljesítõ orvos igyekezete a feszítõ vágópontokon túl is egymáshoz illeszti a két gyermeket. Kérdéses, hogy az óramutatók szorításába került terapeuta abszolválhat-e ebédidõnyi rapiditással életet érõ mély merülést a tini lélek omladékaiban? Miután hamar kifogy a sokkba hatolás finom manõvereibõl, a gyógyász önkényes akarat érvényesítése következik: száguldás, visszasokkosítás a tetthelyen, küzdés kerti lapáttal a temetõben. Intenzíven zúdulnak a képek, klipritmusra dolgozik az adrenalin pumpa, míg a szirénák, helyszínelõk, életmentõk oltalmába nem jutunk. Az epilógus piros-kék csóvái azonban így, hogy a New York-i alkonyat sziluettjébõl hiányzik az ikertorony, már nem nyugtatnak. A sírgödör szélén meg is szólal a fõ rossz: életét se bánja, mivel visszabirtokolta a fontos követ, küldetése eredményes. Mi, akik maradunk, hogy vetünk véget erõszakos, pusztító meggyõzõdéseinknek? Ki vezeti le a vászonról a kriminalizált, globális amerikai önagressziót? Ki indítja el a szeretet stopperóráját?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2433