KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szőts István

Ember a havasokból

N. N.

 

A Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Filmvilág, a Budapest Film, a Magyar Filmintézet és a Magyar Filmklubok Szövetsége 1989. szeptember 8–9-én Esztergomban, a főiskolán a Filmfőigazgatóság, a Filmgyár, a játékfilmstúdiók támogatásával az ez évben induló filmterjesztési képzés tanárainak és diákjainak részvételével Szőts István szemináriumot rendezett. A rendezvényen levetítették a Velencei Filmfesztiválon díjat nyert, immáron klasszikusnak számító Emberek a havason (1942) és az évtizedekre betiltott Ének a búzamezőkről (1948) című alkotásait, valamint a Kádár Kata (1943), a Kövek, várak, emberek (1955) és a Melyiket a kilenc közül? (1957) című rövidfilmjeit, az Ausztriában készített művei közül a Hallstatti balladát (1960), s két portréfilmjét: Gustav Klimt (1970), Egon Schiele (1972). A vetítésekhez kapcsolódva Nemeskürty István, Pintér Judit, Zalán Vince és Szemadám György tartott előadást Szőts Istvánról. A Magyar Filmintézet ez alkalomra reprint kiadásban jelentette meg Szőts 1945 tavaszán írt, európai látókörű könyvét: Röpirat a magyar filmművészet ügyében. A szeminárium másnapján élénk, filmművészetünk aktuális kérdéseit is érintő vita zajlott Szőts röpirata –40 év mérlegén, 40 év– Szőts röpiratának mérlegén címmel. Az esztergomi szeminárium nemcsak „iskolakezdet” volt a jövő filmesei számára, de egyúttal a sokáig elhallgatott, negligált Szőts István visszatérését is jelentette a magyar filméletbe.

Szőts István – aki az utóbbi években egyre több időt tölt Magyarországon, s akinek a közelmúltban, Budapesten jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök mártíriumáról írt forgatókönyve (s megjelenés előtt áll új könyve: Az aradi tizenhárom) –, személyesen is jelen volt Esztergomban. A szeminárium mindkét napján tartott előadásokat: életútjáról, megvalósult és megvalósulatlan filmterveiről, rendezői ars poeticájáról Az alábbiakban (és a következő, januári számunkban) ezekből az előadásokból adunk közre részleteket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5525