KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Macskafogó

Székely Gabriella

 

Nepp József és Ternovszky Béla bizonyára sokat járnak moziba. Szerencsés emberek, a Macskafogó tanúsága szerint a világsikeres Csillagok háborúja, a klasszikus maffia- meg gengszter-mesék mellett olyan filmekre is jegyet válthattak, melyeket a halandó hazai néző legfeljebb csak újságok beszámolóiból ismerhet: mint például Bakshi rajzfilmjét, a Fritz, a macskát, a 07-es ügynök különböző mulatságos kalandjait, vagy a Superman attrakcióit. Ezekkel az ínycsiklandozó, szemkápráztató, színes, szagos, sok millió dolláros látványosságokkal mi, persze, nem vehetjük fel a versenyt, még akkor sem, ha az egyre korlátozottabb hazai produkciós költségekbe, mint ez esetben is, különféle LTD és GBMH részvények dollárjai és márkái csordogálnak is. Ésszerűnek tetszik: vessük latba (amúgy „odaát” vagyonokat érő) kézügyességünket, rajzoljuk le a méregdrága, különleges effektusokkal pazarul előállított, világsztárokkal eljátszatott történeteket. Fessünk gengsztereket, maffiavezéreket, szindikátus-palotákat, felhőkarcolókat, félelmetesen vad dzsungelt krokodilokkal, terroristákat, bérgyilkosokat, tengeri csatát, véres nagyvárosi pisztolypárbajokat, tankokat, száguldásos autósmanővereket, fényes nagyvilági partykat; vigyük ismeretlen, egzotikus tájakra a kalandozni vágyó néző szemét. Harcoljanak egymás ellen a klasszikus filmes figurák macska- meg egérbőrbe bújtatva, szurkoljunk az utóbbiaknak, lévén azok kisebb és védtelenebb állatok.

Mindez rendjén is volna, ha

1. a feszülten figyelő néző meg tudná különböztetni a macskákat az egerektől,

2. ha az alkotók felhasználnák a rajzfilm művészete nyújtotta fantasztikus lehetőségeket, és a világsikeres filmekből kölcsönvett idézetekkel parodizálnák, nem pedig lemásolnák a fantasztikus, maffia-, valamint gengszterfilmek stílusát, fordulatait, figuráit. (Mert azt, ugye, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Fritz, a macska, a Superman vagy egy újabb Csillagok háborúja helyett nézzük a Macskafogót a moziban.)

Az amerikai metropoliszban játszódó történet, egyébként, a műfaj szabályai szerint happy enddel (szerencsésen) befejeződik. Sőt. A gaz macskákkal nem a szokásos módon számolnak le ellenfeleik, a győzedelmes egerek. A címbéli macskafogó nem kiirtásukra, hanem átnevelésükre terveztetett. A véres haramiák békés szobacicusokként szagolgatják az erdők-mezők virágait. Végül is, ne feledjük, itt Magyarországon, a Pannónia Filmstúdióban készült ez az egész-estés, korhatár nélkül megtekinthető rajz-játékfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5677