KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A banda fogságában

Harmat György

 

A Lenfilm Stúdió produkciója 1946-ban játszódik, de pontosan olyan, mintha az 1917 utáni polgárháborúba vezetne minket. A film színhelyén ugyanis (a moldáviai határszélen fekvő Szlobodka faluban) alig egy évig volt szovjethatalom, majd megszállták a németek. A világháborút követően a volt földesúr vezette banda rettegésben tartja a lakosságot. Andrej Bologov komisszár Leningrádból érkezik, hogy rendet teremtsen. Aligha lehet kétséges bárki számára, milyen eredménnyel fejezi be küldetését a film végére.

A banda fogságában hibái típushibák: történelmi elemzésnek leegyszerűsítő, kalandfilmnek unalmas. Csak a régebbi sematizmushoz képest minősül érdekesnek az az ellentét, amely a megfélemlített falusiakkal szemben „a kemény kéz politikáját” alkalmazó tanácselnök és a megértő, bizalmat keltő komisszár között fennáll, természetesen csak egy ideig. Az alkotók törekednének egyfajta korlátozott összetettségre (halványan még A negyvenegyedik konfliktusa is felbukkan, mikor a főhős beleszeret az osztályellenség lányába), de művészi erő híján ez nem sikerülhet. Az olyan kalandtörténet pedig, amelyben két-két szereplő több alkalommal hosszú percekig folytat közhelyes beszélgetéseket egy beállításban, ritkán kelt izgalmat, legyen a történet bármilyen véres is időnként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6674