KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Buhera mátrix

Csillag Márton

Buhera mátrix – magyar, 2007. Rendezte: Márton István. Írta: Litkai Gergely. Kép: Márton Balázs. Szereplők: Bánki Gergely (Geri), Tóth Orsolya (Zsófi), Hollósi Frigyes (Tibi), Badár Sándor (Kopasz 1), Szabó Győző (Kopasz 2). Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: Hungaricom. 80 perc.

 

Az azonos szereplőkkel, esetleg hasonló figurákkal forgatott vagy egyszerűen közös témát körbejáró kisfilmek szoros egymásutániságát a szakirodalom szkeccsfilmnek, vagy még találóbb kifejezéssel élve epizódfilmnek nevezi. Egy ilyen filmet rendszerint több ember rendez, így epizódonként nemcsak új történettel ismerkedhetünk meg, de az előzőtől eltérő rendezői látásmóddal is, a téma adott direktorra jellemző, egyéni hangú megközelítésével.

Szerkezetét tekintve a szkeccsfilmes hagyományokat követi a leginkább színházi tévéközvetítések és szappanoperák rendezőjeként ismert Márton István filmje is, csakhogy a Buhera mátrixban bemutatott három epizód között nincsen hangnemváltás, az erőltetetten szellemes narráció pedig mindvégig változatlan – pontosabban változatlanul esetlen. Az első jelenségre kézenfekvő a válasz: mivel mindhárom történetet Márton rendezte, nincsen köztük stílusbeli különbség, így aztán a film sorsa a sebesen összetákolt – és éppen ezért gyenge – kerettörténet összetartó erejére van bízva. Miért pont ezt a három epizódot kell végignéznünk Litkai Gergely, a magyar stand-up comedy önjelölt királyának életéből? Miért kell egyáltalán egyetlen epizódot is végignéznünk Litkai életéből? Erre csak egyetlen frappáns válasz lehetne: ha végignevetnénk a filmet. Márton és Litkai a mindennapi kis magyar buherát akarja kiröhögtetni, de ahogy teszik, az éppolyan gagyi munka, mint amin ironizálni szeretnének.

A második jelenségre szintén nem nehéz választ találni: a jól időzített mondatokra, óvatosan elhelyezett poénokra épülő stand-up comedy műfaja csak nehezen ültethető át filmre, és ha az ember egy az egyben a sztorik képes illusztrációjaként kívánja megoldani a feladatot, nem is járhat sikerrel, hiszen a narráció még egy Malick- vagy Scorsese-filmben sem helyettesítheti a gondosan felépített képi elbeszélés erejét. Ráadásul Woody Allen sem úgy ír forgatókönyvet, hogy három közönségkedvenc történetét egy laza szállal összefűzi, majd imádkozni kezd, hogy a poén a vásznon is működjön, hanem perverz magasságokba csap és csehovi mélységekbe ás, hogy akár egy pofonegyszerű történetet is kellő részletgazdagsággal tálaljon, és könnyedén hozza helyzetbe szereplőit.

A Buhera mátrix ezzel szemben szinte kizárólag bulvárfilmes mélységeket tartogat a nézők számára, és nagy lendülettel simul bele a „sit-down tragédiák” sorába.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8959