KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Shoot in Hungary

(X)

A magyar filmgyártás, videó- és televíziós gyártás első kézikönyvének ötlete a Művelődési Minisztérium filmfőosztályán született 1995-ben. Noha ez a konstrukció később felborult, s a kiadvány az Atlantic Press vállalkozásában lát napvilágot, a Magyar Filmesek Világtalálkozójának Előkészítő Bizottsága a kiadványterv alapján érdemesnek tartotta ezt a kötetet arra, hogy e magas szakmai színvonalon lebonyolítandó rendezvény résztvevőinek a kezébe adja.

A Shoot in Hungary angol nyelven jelenik meg, s ennek az az oka, hogy nem elsősorban azoknak kíván adatok sokaságával szolgálni a magyarországi forgatási lehetőségekről, akik amúgyis ismerik a magyar filmet. A kiadvány éppen azt hivatott bizonyítani, hogy a magyar mozifilmgyártás és televíziós filmgyártás nem elveszett paradicsom, hanem élő, lüktető, átalakulóban lévő, de alapvetően egészséges szervezet, melynek nemcsak stúdiórendszere és háttéripara ép, hanem továbbra is rendelkezik azzal az árnyalatnyi előnnyel a konkurenciával szemben, amely a film százéves története folyamán mindig jellemezte.

A Shoot in Hungary egyik rendeltetése, hogy tükrözze ezt a hagyományt, annak folyamatosságát, melyre már az első fejezetben találhatók bizonyító anyagok. Szakértők és kritikusok számára is tartalmaz majd meglepetéseket a magyar filmesek díjának táblázata, mely 1927-től, az első Oscar-díj osztástól követi az eseményeket s melyből kitetszik, hogy magyar vagy Magyarországon született filmesek közel 250 fontos elismerésben részesültek a legnagyobb fesztiválokon.

Megtalálható a Shoot in Hungary oldalain az a mintegy hatvan névből álló filmes Who is Who, mely nem díjak, mégcsak nem is szakmai tekintély, hanem a filmiparban betöltött tényleges szerep alapján a filmes szakma mai vezérkarának adatait tartalmazza. A szakmai fejezetek ezek után nemcsak a stúdiókat, a filmes szervezeteket, a magyar rendezőket, a külföldi filmekben gyakran látható magyar színészeket és a ma is nemzetközi rangú magyar operatőr-iskola tagjait mutatják be. A külföldi filmes azt is megtudhatja belőlük, milyen specifikumai vannak Magyarországon a helyszínek kiválasztásának, hogyan lehet meghatározott forgatási napokra és helyszínekre időjárás-előrejelzést kérni, vagy éppenséggel púpostevét bérelni. A könyv harmadik fejezete egy hatvanoldalas színes képösszeállítás lesz, mely a magyarországi forgatási helyszíneket mutatja be.

A Shoot in Hungary a megfelelő amerikai, francia, izraeli és egyéb filmszakkiadványok tapasztalatainak felhasználásával készülte. A kiadó ISSN számmal jelenteti meg ezt a könyvet, ami sorozatkiadványt jelöl. Abban a reményben tette ezt, hogy a Shoot in Hungary a továbbiakban kétévenként felfrissített adatokkal és képanyaggal újra megjelenhet. A könyv 2000 példányban lát napvilágot, különlegesen erős spirálkötéssel, hogy minél egyszerűbben kezelhető, könnyebben forgatható legyen. A kiadvány erősen specializált jellege és viszonylag magas ára miatt könyvesbolti árusítással az Atlantic nem számol, s terjesztésre csak a filmes szakirodalommal foglalkozó néhány boltnak ajánl fel példányokat. Egyébként a Shoot in Hungary az Atlanticnál jegyezhető elő és postai úton szerezhető be a 212-2444-es fax-számon, vagy a 212-2445-ös telefonon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=92