KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ben X

Sepsi László

Ben Xbelga-holland, 2007. Rendezte és írta: Nic Balthazar. Kép: Lou Berghmans. Zene: Praga Khan. Szereplők: Greg Timmermans (Ben), Laura Verlinden (Scarlite), Marijke Pinoy (Anya), Pol Goossen (Apa), Titus De Voogdt (Bogaert). Gyártó: MMG Film & TV Production. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 93 perc.

 

Nic Balthazar elsőfilmje nem azért emlékezetes mozi, mert képes újat mondani a játékokról és a játékosokról: összetettségben az eXistenZ, éleslátásban pedig a South Park Warcraft-epizódja körözi le, ráadásul a cselekmény előrehaladtával az is nyilvánvalóvá válik, hogy a Ben X állításai még csak nem is videojáték-specifikusak – ugyanis a címszereplő által nyüstölt MMORPG helyére lényegében bármi behelyettesíthető, ami a valóságtól való menekülés lehetőségét kínálja, a Kincses szigettől a kokainig. Bár a virtuális realitás és a kőkemény valóság összemosására épít néhány jelenetet a rendező, a Ben X igazi erőssége – a stílusos főcím ellenére – nem a videojáték-tematika egyedi megközelítésében rejlik.

A mássága (autizmusa) miatt iskolájában rendszeresen megalázott, videojáték-függő Ben történetének legfőbb érdeme, hogy képes kijátszani a kiváló Szerelmes Thomas-on edződött néző elvárásait: rutintragédia helyett a vásznat a fináléra (a dEUS muzsikája mellett) David Mamet szellemisége tölti be, így csempészve játékosságot és újszerűséget a különcök pokoljárását bemutató, sokszor görcsösen komoly filmek sorába. Ezáltal a Ben X nem az Esőember örökségének artmozikba szánt vadhajtása, hanem a szintén tavaly készült A Kulcsfigura európai inverze lesz: míg Scott Frank munkája a heist-filmek sablonjait fűszerezte mentálisan zavart főhős beemelésével, addig Balthazar a mentálisan zavart főhős toposzát gondolja újra műfaji filmek által ihletett fordulatokkal, szellemi rokonánál frappánsabb és bug-mentesebb mozit téve le az asztalra. Azért a gamer-szubkultúra Trainspottingja tovább várat magára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9522