KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Rachel esküvője

Alföldi Nóra

Rachel Getting Married – amerikai, 2008. Rendezte: Jonathan Demme. Szereplők: Anne Hathaway, Rosemarie DeWitt, Bill Irwin. Forgalmazó: Forum Home Entertainment. 113 perc.

 

Jonathan Demme karrierjénél fordulatosabb aligha létezik a legújabbkori amerikai film történetében. Demme a születési évszámát és startolásának körülményeit tekintve a mozi-fenegyerekekhez tartozik, de sohasem lett belőle nagyágyú – filmográfiájában az exploitation-csökevénytől kezdve (Börtönterror) a kultthrilleren át (A bárányok hallgatnak) a szociálisan érzékeny meleg melodrámákig (Philadelphia) és remake-ekig (Charlie kettős élete; A mandzsúriai jelölt), mindenféle becses kacat fellelhető. Mi több, tehetségéből még rendhagyó koncertfilmekre (Stop Making Sense) és politikai dokumentumfilmekre is futotta (The Argonomist; Jimmy Carter Man From Plains). S ha már korai munkái kapcsán a filmtudorok előszeretettel ültették Renoirral vagy Buñuellel egy asztalhoz, akkor a Rachel esküvője – mely léptékét tekintve visszakanyarodás ezekhez a puha Amerika-kritikát megfogalmazó, fess darabokhoz – egyenesen a dán dogmával lép frigyre, a háttérben pedig Az esküvő és a Rövidre vágva Altmanjával kokettál.

Bár a Rachel esküvője családi melodrámája velős tablófilmnek ígérkezik, mégsem az, mozaikosságát leginkább puritán eszközhasználatának köszönheti; Demme csellengő, már-már home-videós minőséget produkáló kézikamerájával minden zugba bepillant, véletlenszerűen rögzíti az összegyűlt násznép arcait, főszereplőjét még a toalettre is elkíséri. A töredezett felület alatt azonban egyetlen dologra koncentrál, a fiatal, mindennapjait rehabon töltő Kymre, aki nővére esküvője alkalmából időzített bombaként jelenik meg a szülői házban. A tehetetlenség egy multikulti, übertoleráns, sokat megélt művészfamília szolid összeomlásában tetőzik: a látszólag mindenkit be- és elfogadó klán eltévelyedett gyermeke ugyanis olyan fekete bárány, kinek múltbéli bűnét megbocsátani, megemészteni minden szerető és gyengéd próbálkozás dacára is képtelenség. A melegszívű amerikai liberalizmus csődje ez, melyet Demme hideg kívülállóként mutat meg, ítélkezés, félrebeszélés, szemforgatás és megváltás nélkül; az ünnepség után mindenki beszáll autójába, és integetve-mosolyogva elhajt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9808