KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Leszbikus vámpírok gyilkosai

Varga Zoltán

Lesbian Vampire Killers – brit, 2009. Rendezte: Phil Claydon. Szereplők: Paul McGann, James Corden, MyAnna Buring. Forgalmazó: Budapest Film. 89 perc.

 

Ha összegyűjtenénk a legabszurdabb, mégis nézőfogónak szánt filmcímeket, a Leszbikus vámpírok gyilkosai biztosan az élvonalban végezné. A gombhoz a kabátot elve alapján a forgatókönyvírók előbb csupán a legeszementebb címre pályáztak, s csak ezután szőttek köré sztorit. A Leszbikus vámpírok gyilkosai nemcsak általában a vámpírfilmek paródiája, hanem ezen belül a Carmilla-történet, illetve más csábító vámpírlányokra építő leszbikus vámpírfilmeké, amelyek főleg a hetvenes években Európájában számítottak divatosnak (A vámpír szeretők; Vámpírok – Drakula lányai). Ennek ismerete azonban alig tesz hozzá a filmhez – bár Carmilla alakját nyíltan fölhasználja, a forrással (és a cím sugallatával) ellentétben szűköldödik erotikában. Inkább az angol horrorparódiák és más vámpírvígjátékok táborában érdemes üdvözölni a két női társaságra vágyó fiatalember akciódús vidéki túráját, melynek során botcsinálta, ám ígéretes vámpírvadászokká avanzsálnak. A vígjátéki hatások egyik motorja a főszereplő komikusduó tahóbb és gyávább tagja, a másik pedig a jól ismert vámpírfilmes hagyományok és elcsépelt elemek kifigurázása. A Leszbikus vámpírok gyilkosai mégsem pusztán a komikus réteg miatt érdemel figyelmet, hanem vizuális próbálkozása okán is: ha fő helyszíne, az éjszakai, félhomályos sűrű, sötét erdő megjelenítésében nem is versenyezhet Bava, Raimi vagy Burton munkáival, tagadhatatlanul atmoszférikus képi világot hoz létre, melyet képregényszerű vizuális eszközökkel, illetve egyes mozgások lassításának és gyorsításának kombinációjával tesz idézőjelessé.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9953