KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Képregényhelyzet

Pár éve kicsit féltettük az újrainduló Asterix-sorozatot. Elvégre az első részek már elmúltak 50 évesek, az író 35 éve nem él, és a korábbi próbálkozást nem sikerült végigvinni. Szerencsére azonban úgy tűnik, elég sokan emlékeznek még a régi kiadásokra, a rajzfilmekre, és persze az idehaza forgatott legutóbbi játékfilm is hozzájárulhatott Uderzo és Goscinny remekművének a vártnál is jobb fogadtatásához. Az első részekből már utánnyomás is készült, tavaly négy kötet jelent meg, most tavasszal még kettő, és várhatóan ősszel is így lesz. És világszerte fokozódik a várakozás: vajon milyen lesz a 2013 őszére beharangozott vadonatúj kötet, amelyet már új író és rajzoló készít, persze Uderzo felügyelete mellett?

 

Asterix Britanniában, Asterix és a normannok, Asterix a római légióban, Asterix és a hősök pajzsa. Színes, puhafedeles, kötetenként 44 oldal. Kiadó: Egmont.

 

Comics

A Transformers visszatért. Az 1990-es évek elejétől a Marvel-kiadású képregényeket olvashattuk magyarul, pár éve pedig a brit Titan és az amerikai IDW kiadók által készíttetett történeteket. Most is az utóbbiakról van szó, kis kihagyással új folyam indult. Bár kicsit aggasztó, mintha a gyerekmagazinoknak egyre rövidebb lenne az élettartamuk, az viszont örvendetes, hogy mindig jelen van a piacon néhány, most a Tom és Jerry, Pókember és a Cartoon Network magazin mellett a Transformers. Igaz, jelen esetben nem könnyű pontosan belőni a megcélzott korosztályt, lehet, hogy inkább a gyűjtőmánia köti össze az olvasókat, ahogy a rövid képregényeket tartalmazó Hot Wheels magazinnál is. A Transformers két képregénye közül az egyik egyértelműen didaktikusabb, fiatalabbaknak szól, a másik hangulatában közelebb áll a modern szuperhőstörténetekhez.

Transformers Prime. Színes magazin, megjelenik kéthavonta. Kiadó: Egmont.

 

Magyar képregény

A tavalyi év talán legnagyobb meglepetése volt Hegedűs Márton képregénykötete. Az eddig inkább animációs rendezőként ismert (bár Tex és Mex figuráival az egyik ingyenes programmagazinban már a képregénnyel is kísérletező) szerző nagyon egyedi hangvételű, élvezetes, olvasmányos, elsőkötetestől szokatlanul hosszú történettel lépett színre. Bár helyenként néha elfogja az olvasót az érzés, hogy a sztori eredetileg filmnek készült volna – nem egy rajzolni is tudó rendező döntött már úgy, hogy anyagi okokból moziban nehezen megvalósítható tervét inkább egymaga viszi végig képregényformában – a Slusszkulcs Klán eredeti, mégis gyorsan ismerőssé váló figurái igazán jó pillanatban érkeztek a hazai képregénypiacra. Néhány apró hiba dacára, amelyek közül csak a szóbuborékok sorrendjének nehezen követhetőségét emeljük ki, olyan érett műről van szó, amelyből eddig nagyon kevés született hazánkban.

Slusszkulcs Klán. Fekete-fehér, puhafedeles, 180 oldal. Kiadó: Libri.

 

Manga

A magyar mangapiacot immár szinte egymaga meghatározó MangaFan kiadó 2012-t a biztonság és a gyorsítás évének tekinthette, amennyiben nem indított újabb sorozatot, ellenben a már hosszabb ideje futó szériák megjelenését sűrítette. Különösen igaz ez a Nanára, amelyből 2011-ben csak egy kötet jelent meg, tavaly viszont négy is.

A világszerte jogosan népszerű „csajos” képregény színvonala töretlen. Bár az idő előrehaladtával és a cselekmény kibontakozásával kissé elveszti sajátos japános ízét, és egyre inkább a számunkra is ismerős celebkultuszra és annak pozitív és negatív velejáróira kerül át a hangsúly, a szereplők interakciói képesek fenntartani az érdeklődésünket. Óva intem azonban a férfiolvasókat attól, hogy gyors egymásutánban olvassanak el több kötetet, ennyi „lelkizéstől” könnyen túladagolás lehet a vége. A női olvasók gyakran vádolják azzal a férfi szerzőket, hogy a női szereplők ábrázolásában nem hitelesek, hogy sztereotípiákban gondolkodnak, leegyszerűsítenek, nem értik a nők „működését” – sok Nana fogyasztása után van némi alapunk úgy gondolni, hogy ez fordítva is igaz.

 

Nana 9-12. Fekete-fehér, puhafedeles, kötetenként kb. 200 oldal. Kiadó: MangaFan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11371