KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Minden, minden

Pethő Réka

Everything, Everything – amerikai, 2017. Rendezte: Stella Meghie. Írta: Nicola Yoon regényéből J. Mills Goodloe. Kép: Igor Jadue-Lillo. Zene: Ludwig Göransson. Szereplők: Amandla Stenberg (Maddy), Nick Robinson (Olly), Anika Noni Rose (Pauline), Ana de la Reguera (Carla). Gyártó: Alloy Entertainment. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 96 perc.

 

A „súlyosan beteg tini szerelmes lesz” egyre duzzadó hullámát lovagolja meg a Nicola Yoon bestseller regénye alapján készült Minden, minden, ám félúton inkább kiszáll belőle, és más vizekre evez. A történet szerint a 18 éves Maddy olyan betegségben szenved, amely miatt allergiás a világon szinte mindenre, ezért csak úgy maradhat életben, ha az otthonában sterilizált közeget teremtenek, amelyet sosem hagyhat el. Ám a szomszédba beköltözik Olly, a problémás családban élő kamaszfiú, akivel chatelni kezdenek, majd annak rendje szerint egymásba is szeretnek: így Maddy számára az élet, amelyben eddig létezett, többé nem lehet kielégítő.

A végtelenül középszerű, ám tisztességesen olvasmányos alapregénynek hű adaptációja lett Stella Meghie filmje, nem próbál semmi mást tenni azon kívül, hogy eseményről eseményre visszamondja a cselekményt. Ha a második filmes rendezőnőt valami motiválta, akkor az az lehetett, hogy ne legyen túl szirupos a kezei közül kikerülő alkotás. Ennek eredményeképpen a katartikus, döntő pillanatok is teljesen érzelemmentesen hagyják a nézőt, megalapozatlanok és kidolgozatlanok: amikor például Maddy az életét kockáztatva kiront a házból, mert Olly összetűzésbe kerül az apjával, értetlenül állunk a dráma előtt.

Az óvatoskodó és visszafogott film legnagyobb hibája, hogy a tini célközönség lelki épségének védelmében egyetlen olyan probléma felvázolásába sem áll bele, amelyekre megoldást kínálva talán segítséget nyújthatna egy hasonló helyzetben élő kamasznak: a családját verbálisan és fizikailag is bántalmazó apa, vagy a pszichésen súlyosan sérült anya mindössze elmaszatolva kerülnek át a filmbe. A Minden, minden így nem más, mint megkövesedett külső burok, melyből a belső tartalom rég eliszkolt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13320