KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Féktelenül 2.

Harmat György

 

Ha eddig nem tudtuk volna (tudtuk!), hogy nemcsak a művészfilmek, hanem a tömegfilmek minőségének is a rendező tehetsége a legfőbb biztosítéka, Jan De Bont pályája meggyőz erről. Az operatőrből lett rendező 1994-es, Féktelenül című produkciójával az akcióműfaj egyik csúcsteljesítményét alkotta meg, a tavalyi Twisterben a roppant gyenge magánéleti szál ellenére is lenyűgöző látványosságot tett vászonra. Most is derekasan próbálkozik. Nincs könnyű dolga.

Amennyire biztosra megy ugyanis anyagilag, aki egy siker megismétlésére vállalkozik, – a felfokozott várakozások révén – annyira hátrányos helyzetbe is hozza magát. A Féktelenül fő ötletét például (egy busz ámokfutásra kényszerül, mert ha sebessége egy bizonyos határ alá esik, felrobban) aligha lehet felülmúlni, száguldó tempóját nehéz megközelíteni, alkotói bravúrjait újrázni. De Bont a folytatást mar az első másodpercekben elkezdi rohantatni (autóval, motorral és kamerával), mivel azonban a helyszín ezúttal egy luxushajó (melynek még szupersebessége is csak viszonylag mérsékelt lehet), a középrész inkább a veszélyes bezártság feszültségeire és katasztrófáira koncentrál. A végére persze jut egy motorcsónakhidroplán-üldözés, a karibi kikötővárosba épült mólót felszántó, házakat romba döntő hajómonstrum képsorai pedig nem mindennapi audiovizuális élményt kínálnak. A szerkesztés mesteri, a humormennyiség megfelelő, mindent egybevéve a Féktelenül 2.ha nem is bír az alapmű féktelen erejével – épkézláb, remekül elkészített, izgalmas kalandfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1588