KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szexuális mélyfúrások

Turcsányi Sándor

 

Én minden további nélkül elhiszem bárkinek – ha mondja –, hogy 1929-ben New Englandben nem történt semmi érdekes. Hogy valaki erről csinál egy egész filmet, az lehet, hogy vitatható elszánás, de tulajdonképpen reményekre jogosító, azt hihetnők: az alkotó valami mást akar, kort fösteni csak úgy, esetleg a hangulat kedvéért. Alan Rudolf a fentiekkel szemben azt állítja, hogy akkor és ott csuda érdekes dolgok estek: hanyatlott a gazdaság (na jó, nem pont éppen ott, de ott is érzékelhetően). Vizsgáljuk hát az érzékelés lehetőségeit. A nagy gazdasági válság akkor válik szemmel is tapinthatóvá, amikor az addig gazdagnak mondott Nick Nolte – igaz határozottan ittas állapotban – bemondja, hogy mostantól szegény. A szellem fölszárnyalását levenni onnan lehet, hogy néhány feltűnően öltöztetett maszturbáns a szexről osztja az észt, vagy egymásnak, vagy a nyilvánvalóan közönségnek szerződtetett gyorsíró kisasszonynak. Én minden további nélkül elhiszem, hogy a kor vehemens szürrealistáinak csupa érdektelen közhely jutott az eszébe a szexről, és az is biztosnak tűnik, hogy mindezt nagy kedvvel közölték is, de a semmiből ezúttal nem lesz semmi, ám ez nem téveszthet meg semmit. Egy menthetetlenül unalmas, másik bolygón játszódó film tanúságai akkor sem lesznek axiómákká, ha példaként nem feltétlenül egyedülállóak. Sőt, egy végeláthatatlan sorba simán beilleszthetők. Azt hallottam, hogy New Englandben 1930-ban sem történt semmi, de biztos vagyok benne, hogy most egy darabig senki nem hozza szóba ezt moziban. Pedig mit lehessen tudni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2788