KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A Magyar Mozgókép Alapítványról

N. N.

 

A Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriuma döntött azokról a pénzkeretekről, amelyeket az Alapítvány 1991. IV. negyedévében a pályázatok alapján a magyar filmkultúra támogatására fordít, különböző szakterületeken. Az Alapítvány első pályázati felhívására mintegy 300, számos esetben jövő évi terveket is érintő, összesen több mini 1 milliárd forintot kitevő támogatási igény érkezett. Ez – tekintettel arra, hogy az egyén pályázók mellett a stúdiók filmtervek csomagjaival pályáznak – a pályázatok számának több mint kétszeresét kitevő, különböző időtartamú népszerű-tudományos, animációs, dokumentum- és játékfilm befejezésének előkészítésének vagy gyártásának szándékát jelzi. Tizennégy filmforgalmazó vállalat 45 művészfilm mozikba juttatásához igényelt támogatást. A moziüzemeltetők, a külön is szerveződő art-mozi és filmklub-hálózattá együtt, összesen 52 pályázattal kívánnak támogatáshoz jutni. A filmtudomány és a filmes szaksajtó is jelen van a pályázók között. A kilenc szakkuratórium véleménye alapján, azok elnökeit személyesen is meghallgatva döntött a Nemzeti Kuratórium az egyes szakterületekre fordítható keretösszegekről, a gyártás, a forgalmazás és moziüzemeltetés támogatása közti arányokról. A felosztott összeg az év hátralevő részére 220 millió forint.

Animációs filmes szakkuratórium: 15 mFt; dokumentumfilmes szk.: 20 mFt; játékfilmes szk.: 105 mFt; népszerű-tudományos szk.: 15 mFt; filmforgalmazói szk.: 25 mFt; moziüzemeltetői szk.: 15 mFt; art-mozi, filmklub szk.: 8 mFt; kísérleti, kutatási, képzési, könyv- és folyóiratkiadási szk.: 12 mFt; videó szk.: 5 mFt. Az összegeknek a pályázók közötti felosztásáról az egyes szakkuratóriumok döntenek.

A Magyar Mozgókép Alapítvány pillanatnyilag sajátságos helyet foglal el a nagyszámú hazai alapítvány között. Bár a magyar jogrendből hiányzik a „közalapítvány”, vagyis a közhatalmi intézkedéssel létrehívott alapítvány fogalma, a magyar mozgóképszakmának ez az intézménye de facto megtestesíti azt. Úttörő szerepet játszik abban a tekintetben, hogy közhasznú szervezeteket magában foglalva, illetve részt vállalva azok működtetésében ellát korábban „államosított” funkciókat, ez esetben a mecénási szerepkört, miközben fölszabadítja e szakmai szervezeteket az állam hatalmi, politikai befolyása alól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4230