KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szél harcosai

Nagy Zsolt

E nem túl sokatmondó cím helyett a máskor oly nagyvonalú filmcím-fabrikálók előállhattak volna például „A kis Herceg(nő) 2984-ben” címváltozattal, mivel ez a különös japán rajzfilm új-Hollywood csillagmeséi mellett erősen támaszkodik Saint-Exupéry és Orwell művének motívumaira. A gyanútlan kritikus a távol-keleti akciófilmek egy újabb darabját sejti, helyette pedig egy sajátos műfaji hibriddel találja magát szemben: postwardream-et lát – rajzfilmen. Pontosan ezer évet lépünk előre az időben, a földgolyót, éppen hét nap (!) alatt gyilkos kór tizedelte meg, a szétszórt, egymással örökös harcban álló, kicsiny települések között a mérgező, éhséget, járványt, halált hordó dzsungel az úr. Ebben a rákos sejtek burjánzását idéző, fortyogó tavakkal, valaha volt egzotikus növényekkel teli rengetegben tanyáznak az emberek életét leginkább veszélyeztető óriásférgek, a gorgók. A Szél Völgyének lakói – élükön a fiatal Zandra hercegnővel – békében élnek megerősített váraikban, az energiát „alternatív módon” szélmalmokból nyerik, ám a Gonosz mesterkedései a kis közösség létét kezdik fenyegetni, megindul a harc, melynek főhősünk önfeláldozása vet véget; élete árán menti meg az ellenségeket a kölcsönös pusztulástól. A történet ennyi, maga a film azonban jóval több ennél. Elsősorban arra a borzongatóan gyönyörű képi világra kell utalnunk, amely itt jóval több, mint háttérfreskó, a pergő ritmusra és az új meg új ötletekre, amelyek egy pillanatra sem engedik lankadni a néző figyelmét. A meghökkentő anakronizmusok halmozása – középkori lovagvár, mai harckocsi és a holnap űrcirkálója egymás mellett a kölcsönös, értelmetlen pusztítás rémét idézi. Végül egy személyes megjegyzés: aki ilyen-olyan okból eredendő undorral viseltetik különböző bogarak, férgek stb. iránt, az kétszer is gondolja meg, hogy miként hat rá egy ezerszeresére felnagyított ragadozó szitakötő vagy a csápjait nyújtogató ízeltlábúak hadseregének látványa, mert ilyenekben sűrűn lesz része, ha jegyet vált e „meséhez”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5167