KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végveszélyben

Konrád P. Géza

Az ország széltében-hosszában a szakértők a labdarúgó kupa titkos esélyeseiként a zalai focistákat emlegetik. Ott terem a foci. Közismerten titkos esélyeiket különös játékfelfogásuk sem csökkenti. Míg a szokvány, unalmas csapatok az ellenfél csatárait igyekeznek semlegesíteni, addig ők saját hátvédjeiket. Catenaccio Ungherese – ahogy a hátravont (saját védőjére felügyelő) csatár ténykedését a nagy futball lexikonok körülírják. Azóta játsszák ezt a zalaiak, mióta Escobart, a kiváló bekket tizenkét golyóval a testiben megtalálták a zalalövői Hangulat presszó bejárata előtt.

Ám mindez jóval filmünk kezdete előtt történt, csak erősen kihatott a cselekményre és a szereplők elmeállapotára, igazolva ezzel egy Sztanyiszlavszkij nevű híres orosz tréner minden állítását.

Willem Dafoe terepszínűre mázolt kommandó élén kúszik a zalai dombság egy ősflórától burjánzó kapaszkodóján; lelapul, s körbepillant: szemében távoli máglyarakások emléke üt lobot, majd egy váratlan pillanatban rohamot vezényel. Kenderre magyar! felkiáltással előbb elgáncsolja, majd gúzsba köti Kovács Lajos kistermelőt és kábítószerkirályt, aki az ablaka alatt szépen növögető három szál vadkendert locsolgatta éppen. Dafoe máris a sajtónak nyilatkozik: igen szép fogás volt, a zsákmány egy felnőtt lakos évi teljes drogszükségletét is fedezi, ha a függőségben szenvedő személy amúgy is kedélyes természetű.

A helyszínre érkezik az FBI vagy a BKV vezérigazgatóhelyettese, Harrison Ford is, csakhogy eközben özvegy Kovácsné, főállású nagymama Hollandiából hazatelepült unokájának titkos tanácsadója, kit a megye alvilága csak az idős drogbaronesz néven ismer, fölutazik Pestre, és míg nyugdíjemelésért folyamodik, elcsábítja az Elnök emberének titkárnőjét.

Közben fáradt írók érkeznek Zalába, ahol elszabadul a pokol. Sortűz sortüzet követ, s nőttön nő az izgalom. A kábítószercsoport emberei lefoglalják az éttermekben kiporciózott mákostésztákat, és a szomszédos Horvátország meg Szlovénia területén az állatvédők menekülttáborokat állítanak fel a szabad világot választó kendermagos tyúkok számára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=754