KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vén csontok

Alföldi Nóra

Old Dogs – amerikai, 2009. Rendezte: Walt Becker. Írta: David Diamond és David Weissman. Kép: Jeffrey L. Kimball. Zene: John Debney. Szereplők: John Travolta (Charlie), Robin Williams (Dan), Kelly Preston (Vicki), Bernie Mac (Jimmy). Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 88 perc.

 

Hollywood öregszik, az ezüstvászon egykori tánckirálya John Travolta is úgy látja jobbnak manapság, ha feles energiáit inkább bárgyú, geronto-vígjátékok burleszk-poénjaiban vezeti le – Walt Becker direktorral karöltve immáron második alkalommal humorizálgatnak a késő 50-es generáció kapuzárási pánikjain. Kétségtelen, hogy a téma kifogyhatatlan; nincs is mókásabb dolog a pukizós vicceknél, derékfájásoknál, szívgyógyszer-mellékhatásoknál, és a magas koleszterinszintnél.

Dan és Charlie 100 éve üzlettársak, 200 éve szimbiózisban élő barátok, az idővel való méltatlan ám roppant agilis harcuk új fordulatot vesz, amikor Dan életében felbukkan egy kellemes színfolt a múltból, aki hozza magával egyéjszakás kalandjuk gyümölcseit is: egy hét éves ikerpárt. A felnőtt-gyerek kapcsolat mindig súlyos áldozatokkal jár, a bevált hollywoodi vígjáték-recept szerint sorjáznak tehát a hajmeresztő kalandok: műemlékek válnak a tűz martalékává, milliós üzleti szerződések hiúsulnak meg, törnek a farcsontok, gyűrődnek a ráncok, és természetesen Walt Becker-i szerzői motívum szerint, ha labda van a színen az előbb-utóbb kényes testrészeken (ágyék, fej) pattan.

Nem valószínű, hogy a Vén csontok alkotói a filmcímmel reflektálni kívántak a mű minőségére is, de sikerült nekik: a mindössze 88 pilledt percet kitevő darab alapötletét és gegparádéját tekintve is jócskán túl van szavatossági idején. Becker néhol próbálkozik, például a sztorizgatós flashback-eket igyekszik – cirka 10 évvel ezelőtt trendi – hip-hop montázzsal üdíteni, sőt túlsúlyos zsírpárnák sem türemkednek ki a tucattörténet vonalvezetésén, a 20 évvel ezelőtti macsó férfidezodorok illatán azonban átüt az enyhe izzadtságszag – no persze vannak páran, akik épp ezt szeretik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10075