KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérhaverok

Huber Zoltán

The Wedding Ringer – amerikai, 2015. Rendezte: Jeremy Garelick. Írta: Jay Lavender. Kép: Brad Lipson. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Kevin Hart (Jimmy), Josh Gad (Doug), Affion Crockett (Reggie), Kaley Cuoco (Gretchen). Gyártó: Miramax / LStar Capital / Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált 101 perc.

Ahogy a fiatalság társadalmilag elfogadott felső korhatára fokozatosan kitolódik, úgy változnak a felnőtté válás szimbolikus beavatási rítusai. Az álomgyári komédiák érzékenyen követik a trendeket, az érettségi bankettek és kerek szülinapok mellett mostanság az esküvőből faragnak életszakasz-záró erőpróbákat. A szigorú menetrendet követő eseményre készülni kell, a buktatók leküzdésével hőseink a hagyományos értékek fontosságára bukkannak és boldogan tagozódnak be a közösség üdvözítően szabályos rendjébe. A násznagy könnyfakasztó beszéde központi eleme e törzsi szertartásnak, a nagybetűs életbe a barátok támogatása nélkül nem léphet át a jelölt. Akinek pedig egyetlen igaz cimborája sincsen, az kénytelen felbérelni néhányat.

A pénzért vásárolt esküvői haver ötlete tulajdonképp a Micsoda nő! sajátos parafrázisa. Magányos vőlegényünk és a szívélyességét prostituáló profi között szerelem helyett igaz barátság szövődik, mely a megváltást jelenti számukra. A túlsúlyos fehér és a nagydumás fekete férfi a hozzájuk csapódó lúzerekkel bizarr dacszövetségre lépve végül nemet mond a WASP-menyasszony képviselte merev és felszínes életmodellre. A film így akár a hagyományos család-ideál frappáns kritikájaként is működhetne, a maró szatíra sajnos elmarad.Pedig alkotóink néha egészen ígéretes irányokba indulnak. A nonkonform felhangok mellett a küldetés-mozik és szélhámosfilmek elemei is felderengenek. Mindez azonban kevés az üdvösséghez, a jópofa mozis utalásokat leszámítva inkább kiszámítható biztonsági játékot kapunk. A sztori és a figurák elnagyoltak, a két lábon járó sztereotípiákkal nehéz hatásos poénokat puffogtatni. Maradnak hát az öncélú, buta fizikai gegek, a kötelező pofára esések. Hősünk péniszét leharapja egy kutya és a nagymama is felgyullad, a másodkategóriás futószalag-produkciók gettójából végül nem sikerül kitörni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12155