KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A légiós

Mátyás Péter

 

A belga származású Jean-Claude Van Damme profi sportolóként érkezett Hollywoodba. 1984-ben kapott első, jelentéktelen filmszerepétől hosszú út vezetett a világhírig. Ma Stallone, Schwarzenegger és Segal mellett az egyik legjobban keresett akcióhős. Új filmje is bővelkedik látványos jelenetekben, verekedésekben és lövöldözésekben, megfűszerezve némi gengszter romantikával és a marokkói sivatag folklorisztikus elemeivel. Van Damme egy bokszbajnokot alakít a húszas évek Marseilles-ében, akivel a maffia piszkos üzletet köt. Később megszegi a megállapodást és menekülnie kell, a Francia Idegenlégió zsoldosa lesz. E rövid bevezetést követően indul a tulajdonképpeni történet immáron Afrikában, bemutatva a szigorú kiképzést és a hősies harcot a helybéli gerillák ellen. A becsületesség, a bajtársiasság, az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” elve adná a morális tanulságot, ám a film nélkülözi Dumas irodalmi színvonalát és a három muskétás humorát. A kötelezően felmondott prédikációk és a kifogásolható színészi játék előterébe kerülése nem válik előnyére az átlagos Van Damme-mozihoz szokott nézőknek. Egész idő alatt ott kísért egy 1962-ben készült, ugyancsak sivatagban játszódó kalandfilm, az Arábiai Lawrence szelleme. A légiósból azonban hiányzik az arab világ titokzatos atmoszférája, az árnyalt jellemábrázolás és mindenekelőtt egy nagy színész, Peter O'Toole személyes varázsa. Akik azonban a tökéletesen kidolgozott férfitestekre vagy az akrobatikus ügyességű küzdelmekre kíváncsiak, azok nem fognak csalódni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4525