KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tenger zamata

Faragó Zsuzsa

 

Nosztalgia-film A tenger zamata. Arról a korról szól, amikor Olaszországban egy cipő hétezer lírába került, amikor Bobby Solo és a Beatles együtt „futott” Cassius Clay-vel és Hemingway-jel – a hatvanas évekről szól tehát, amikor minden olyan másmilyen volt. De milyen vajon?

Carlo Vanzina 1982-ben forgatott és 1964-ben játszódó filmje szerint hangos és nagyon színes volt, sütött a nap, az olasz tenger nagyon kék volt, a tévé nagyképernyős, a motorosok istenigazából szelídek voltak, nyaraláskor egymásba szerettek, majd ősszel elfeledték egymást a fiúk és a lányok, gyönyörű középkorú nők csábítottak el nyápic és művelt kamaszfiúkat és főleg: Rita Pavone énekelt.

Ennyi és nem több Vanzina nosztalgiájának tárgya. Ha ettől eltekintünk, egy laza epizód-szerkesztésű, bolondos nyaraló-filmet csinált, egy kicsit kényszeredett humorút, kicsit makarónisan olaszt, afféle túlhangos, túlgesztikuláló vicclap-olaszokról készült filmet, amit mindenki szívesen néz, éppen mert nincs benne az égvilágon semmi különös. Éppen mert minden eleme olyan jólesően ismerős.

Csupa ismeretlen fiatal olasz színészt látunk viszont, akiket csupa ismert fiatal magyar színész szólaltat meg: Máté Gábor, Bezerédi Zoltán, Szolnoki Tibor, Ráczkevei Anna, Herczeg Csilla – így tehát tanúi lehetünk annak, milyen az, amikor az egyébként pontos szinkron azért „válik le” a képről, mert a hangok súlyosabbak és érdekesebbek, mint a játszók maguk.

A film végén váratlanul 1982-be ugrunk. Ekkor látjuk a középkorúvá öregedett fiatalokat, amint újra összegyűlnek az egykori nyaralóhelyen, nézik egymást, sóhajtoznak, nemigen tudnak egymásnak mit mondani.

Ekkor válik világossá, mi után van nosztalgiája Vanzinának, miért helyezte nyaraló-filmjét tizennyolc évvel korábbra, ekkor értjük meg: nem a cipő ára és nem Rita Pavone, nem a világ volt igazából másmilyen 1964-ben, hanem az a néhány lány és fiú (Vanzina maga?) volt fiatal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5942


előző 1 következőúj komment

katikarcsi#3 dátum: 2008-07-25 17:03Válasz
Ha valakinek megvan A tenger zamata című film, akár videón akár DVD-n kérem írjon. Férjem kedvenc filmje, és szeretném neki megszerezni. Köszönöm. E-mail címem: kkata076@freemail.hu

Cuki#2 dátum: 2007-02-17 15:53Válasz
Szia Kisslacika!
Sikerült megszerezned?
Előzmény: Kiss #1

kisslacika#1 dátum: 2005-12-06 08:17Válasz
Egyik kedvenvc filmjeim közül való, cask sajnos nem lehet megtalálni sehol DVD-n....Pedig nagyon kéne...Ha valakinek megvan lécci írja meg hogy hol lehet megtalálni... kisslacika@kgb.hu
Köszi...