KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az anya, a lány és a szerető

Csala Károly

A legrosszabb (távol-keleti) neorealista sablonokkal mutatkozik be hazánkban az évente temérdek sok filmet gyártó ország, a Fülöp-szigetek. Olyannyira, hogy legföljebb dokumentum-híradásként értékelhető a filmművészet barátai számára: a manilai nyomornegyed hétköznapjainak bemutatása – ami, persze, nem elsődleges szándéka a film készítőinek – valószínűleg hiteles, a „helyi színeket” alighanem jól keverték ki, hisz azokat szigorúan szokta ellenőrizni a helybeli néző. Apropó, színek. Nem pusztán színeiben, de világításában is feltűnően gyönge, még iskolásnak sem nevezhető az operatőri munka. A rendezés, a színészi játék ezzel szemben a rutin félreismerhetetlen jeleit mutatja.

Máskülönben egy valóságszagú rémtörténettel van dolgunk. A vénecske halárusnő, akit férje elhagyott, stricit tart, aki viszont szépséges lányára tart inkább igényt. Insiang, a lány egy autószerelőbe szerelmes, aki azonban fél az öklöktől és a késektől, s miután a leányzó elment vele egy éjszakára a garniszállócskába, faképnél hagyja. Insiang bosszút forral: a strici szeretője lesz, s ráveszi, hogy társai segítségével jól agyabugyálják el a hűtlen legényt. Megtörténik. Aztán az anya rájön a szeretője és a lánya viszonyára, leszúrja a stricit. Börtönbe kerül, ahol is leánya meglátogatja, s közli vele, hogy szereti. Miután a film egész hosszában folyton csak gyűlölte. Hát ennyi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7884