KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hazugság szabályai

Schreiber András

Pravidla lži – cseh, 2006. Rendezte és írta: Robert Sedláček. Kép: Petr Koblovský. Zene: Tomáš Kimpl. Szereplők: Jirí Langmajer, Klára Issová (Monika), Jaromír Dulava, Jan Budař, David Novotný, Igor Chmela. Gyártó: Avion / Buc-Film / Ceská Televize / Produkce Radim Procházka. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 119 perc.

 

A kelet-európai rendszerváltáshullám egyik nem kívánatos hordaléka a kábítószerfogyasztás; az új témára (azaz: ki akar Nyugatra utazni, ha repülhet szabadon) a filmesek hamar le is csaptak, a régió minden filmgyártó országa elkészítette a maga (kemény)drogfilmjét. Az új évezred cseh terméséből két olyan alkotás is eljutott hozzánk, amely érintette a kábszerkérdést (Magányosok, Mézeskalács torony), Robert Sedláček debütfilmje azonban, hitelessége okán, bármely preventív szándékú mozgóképes oktatócsomagban előkelő helyre kerülhetne.

A hazugság szabályai egy külvilágtól elszigetelt birtokon játszódik, ahol tucatnyi függő próbál három terapeuta segítségével szabadulni szenvedélyétől. A rehabilitációs csoportot kemény regulák kötik: tilos a szex, tilos az agresszió, tilos a tagadás, a múlttal szembenézni kötelező. Az őszinte és fájdalmas kinyilatkoztatások azonban egyesek számára komoly veszélyt jelentenek, így az újonnan érkezett Roman (vérbeli pusher) és a több hónapja csoporttag Milan (függő, dealer és strici) is olyan múltbéli terhet cipel, amely a terápia szabályainak kijátszására ösztönzi őket.

Az íróként és rendezőként egyaránt remeklő Sedláček egy korábbi gyilkosság és maffia-háború mozaikdarabkájiból ragasztott thriller-keretet – egy dokumentarista precízségével és kíváncsiságával megragadott – drog-drámájához, így alkotása többfajta feszültséget tartogat. Mi köze van Milannak Romanhoz, ki ölte meg Milan drogfüggő szerelmét, illetve: lehetséges-e a testi-lelki-társadalmi rehabilitáció, és egyáltalán, milyen személyes tragédiák vezethetnek addikcióhoz? Sedláček naturális, dokumentarista stílusát kitűnő színészválasztással fejelte meg (a manipulatív Milan szerepében Jirí Langmajer kiemelkedik). Így, bár a szuperlativuszok használatától ódzkodunk, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy A hazugság szabályai az utóbbi évek legjobb cseh drogmozija.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9554