KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Coco Chanel és Igor Sztravinszkij

Parádi Orsolya

Coco Chanel et Igor Stravinsky­ – francia, 2009. Rendezte: Jan Kounen. Írta: Chris Greenhalgh. Kép: David Ungaro. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Anna Mouglalis (Coco Chanel), Mads Mikkelsen (Igor Sztravinszkij), Jelena Morozova (Katyerina Sztravinszkij), Natacha Lindinger (Misia), Grigori Manukov (Szergej). Gyártó: Eurowide Film / Hexagon Pictures. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 120 perc.

 

Coco Chanel a korabeli fotók és beszámolók alapján alacsony, vékony, nem túl szép, de erős kisugárzású nő volt. Megingathatatlan függetlensége, megnyerő társasági képességei adták vonzerejét. A forradalmian kényelmes és egyszerű vonalú ruhák kreátora paraszti származását és tanulatlanságát akaratereje, tehetsége, és némi – szeretőjétől kapott – indítótőke segítségével ellensúlyozta. A XX. század húszas-harmincas éveiben vált befolyásos üzletasszonnyá, éhező francia és orosz művészek mecénásává. Vagyonát és házait többször felajánlotta a kor ünnepelt zsenijei, például Igor Sztravinszkij és családja részére. E korszakról mesél a Dobermannal ismertté váló Jan Kounen mozija. A helyzet az, hogy self-made divatdiktátor korai éveiről szóló, nemrég bemutatott filmet jegyző Anne Fontaine biztosabb kézzel rajzolta meg a Mademoiselle portréját. A sápatag, vézna, kisfiús Audrey Tautou hitelesebb Coco, mint Kounen új filmjében a görög (származású) istennő, Anna Mouglalis, aki gyönyörű, hatalmas, de üres. Egyetlen jelenetben sem látjuk a pezsgő, intellektuális kapcsolatot a két zseni között, minden a szimpla testi vágyról szól. Ezt a néhol francia impresszionista filmeket idéző, ma inkább nevetségesen ható vágások, és a megdöbbentően közhelyes dialógusok csak súlyosbítják. Kár érte, mert majd félórás nyitójelenete, valamint látványvilága és kellékfelhozatala az utóbbi évek egyik leggondosabban kimunkált filmalkotásává tehetnék. A Sztravinszkij-affér így egy grandiózus díszlet előtt játszódó átlagos szerelmi háromszög történetévé silányul.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10113