KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hasta la Vista!

Kovács Bálint

Hasta la Vista! – belga, 2011. Rendezte: Geoffrey Enthoven. Írta: Pierre De Clercq, Asta Philpot, Mariano Vanhoof. Kép: Gerd Schelfhout. Szereplők: Tom Audenaert (Jozef), Gilles De Schrijver (Lars), Robrecht Vanden Thoren (Philip). Gyártó: Fobic Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 108 perc.

Családi film leszbikus szülőkkel, romantikus kamaszfilm meleg srácokkal, szerelmesfilm guminővel: ha egy zsánerfilm sztorijának egyik alapkövét rikító színűre festik, ez a poén kétféleképpen sülhet el. Rosszabb esetben az első öt perc meglepetését okozó panel nyugodtan becserélhető önnön ellentétére (melegek helyett heterókra, szexbaba helyett Meg Ryanre), és kiderül, hogy kis szépítgetésen átesett tucatfilmről van szó. Jobb esetben nem a szemfestéket, hanem a szikét használják: ilyenkor a történet átlagos kiindulással is átlagon felüli lenne. A Hasta la Vista!, három, testi fogyatékkal élő fiú hamisítatlan Amerikai pite-sztorija inkább az előző kategóriába esik – igaz, a mezőnyt határozottan erősíti.

A szüzesség elvesztésének kínzó vágyáról szóló filmek azért tökéletesen tét nélküliek, mert tök mindegy, hogy a pattanásos kamasznak az érettségi előtt egy héttel vagy utána egy hónappal jön össze először a zsákolás. De a „nem akarok szűzen meghalni”-felkiáltás máris másként hangzik olyasvalakitől, aki egy tumor miatt kerekesszékbe kényszerülve várja az elkerülhetetlent. Így mégiscsak súlya van a kérdésnek: vajon sikerül-e a két mozgáskorlátozott és a gyengén látó fiúnak a szüleik beavatása nélkül, egy bortúrának álcázott kiránduláson eljutni a tőlük párezer kilométerre lévő, „speciális vendégeket” váró bordélyházba. Ezt a súlyt nem kisebbíti a röhögtetés igénye sem, mivel – bár a film humora remek – Geoffrey Enthoven rendező azonnal feláldoz egy jó poént a hitelesebb lélekrajzért, árnyaltabb karakterábrázolásért. De a film készítői ennél nem hatoltak mélyebbre az egyediesség sűrűjében: a sztori épp olyan kiszámítható, a fordulatok épp úgy nélkülözik a meglepetéseket, a konfliktusok és megoldásaik épp ugyanolyanok, mint a sokkal bugyutább konkurensekéi. Szép film a Hasta la Vista!, de megvannak a maga fogyatékai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11266