KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kék Lovag kalandjai

Schreiber László

A Kék Lovag nem volt mindig kék lovag. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy valaha is zöld lett volna vagy sárga, hanem, hogy azelőtt manói státuszban éldegélt az erdőben. Meglehet, már akkor is nemes lelkű kis lény volt, mégsem nyomta annyi felelősség a vállát, mint a lovaggá ütés után. Virágkehelyben szundikálni, harmatot kortyolgatni, gitározgatni; tulajdonképpen így telnek a lengyel anyanyelvű manók mindennapjai. Ám elég egy kisebb hőstettet végrehajtani, rögvest lovaggá üti az embert a pillangókirálynő, és máris kezdődik a fáradságos és veszélyes kalandok sora. Küzdelem a gonosz darazsakkal, elvetemült bögölyökkel, tisztességes rovari mivoltukból kivetkőzött egyéb fullánkosokkal. Még szerencse, ha az ezer ármánynak kitett lovagnak damaszkuszi fűszál-kardján és szöcskeparipáján kívül hű fegyverhordozója is akad, egy derék galacsinhajtó bogár személyében.

A gyermekek körében bizonyára sikert arat ez a lengyel rajzfilm. Ők egyébként is „közelebb állnak” a fűszálakhoz, bogarakhoz, és több kedvük meg idejük is van leguggolva nézegetni őket. Bármilyen ötletes is a film, azért a hosszúsága (másfél óra) valószínűleg próbára teszi a gyereknézők figyelmét, ezen legfeljebb az segíthet, ha a Kék Lovag feltaszítja harangvirág sisakjának rostélyát, és felismerhetővé válik a remek Lolka és Bolka rajzfilmsorozat egyik figurája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5165