KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/április
KRÓNIKA
• (X) : Avantgárd húsvét
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
• (X) : 46. Országos Független Film- és Videó Fesztivál
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: És mégis mozog Játékfilmek
• N. N.: A 30. Magyar Filmszemle díjai
• Bikácsy Gergely: Az őrangyalom egy barom Visszatérés
• Muhi Klára: Szemszáj Kisjátékfilmek
• Schubert Gusztáv: És a hajó megy Dokumentumfilmek
• Gayer Zoltán: Tetszhalál Dokumentum-válság

• Ágfalvi Attila: Ha nincs Isten… Claude Chabrol
• Nánay Bence: CineMAO Godard maoista korszaka
• Csantavéri Júlia: Saudade Utazás a világ kezdetéhez
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Egy kalap alatt Thesszaloniki
MULTIMÉDIA
• Herpai Gergely: Az eszköz édesíti a célt Stratégiai játékok

• Halász Tamás: Határátlépés Magyar táncfilmek
• Csala Károly: Filmgörögségünk Hepp József és a hellén film
KRITIKA
• Barna Imre: Mama, győztünk! Az élet szép
• Báron György: Kukkolás Születésnap
• Galambos Attila: Egy megrögzött modernista Az örökkévalóság és egy nap
• Gyurkovics Tamás: Rosszmáj Európa Expressz
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Az őrület határán
• Hirsch Tibor: Életem szerelme
• Varró Attila: Faculty - Invázium
• Ágfalvi Attila: Taxi
• Gyurkovics Tamás: Patch Adams
• Nevelős Zoltán: Amerikai história X
• Lémy Benkő Attila: A szerelem hálójában
• Hungler Tímea: Édesek és mostohák
• Somogyi Marcell: Szentfazék
• Tamás Amaryllis: Vérvörös
• Vidovszky György: Simon Birch, a kisember
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Miért Rex?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mongol

Baski Sándor

Mongol – német-kazah-orosz, 2007. Rendezte: Szergej Bodrov. Írta: Szergej Bodrov és Arif Aliyev. Kép: Rogier Stoffers és Szergej Trofimov. Zene: Tuomas Kantelinen. Szereplők: Tadanobu Asano (Temüdzsin), Khulan Chuulun (Börte), Honglei Sun (Jamukha). Gyártó: Andreevsky Flag / Kinofabrika / Kinokompaniya CTB / X-Filme Creative Pool. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 126 perc.

 

Dzsingisz Kánnál alkalmasabb alanyt egy nemzeti kultuszhoz egyetlen nép sem kívánhatna magának, audiovizuális emlékművének építése azonban – jelentős mongol filmipar híján – külföldiekre hárul. A tavaly készült japán verzióban (The Blue Wolf) nem csak a szereplők japánok, de a dialógus is az, ehhez képest dicsérendő, hogy a német pénzből kazah földön forgatott és az orosz Szergej Bodrov által rendezett Mongolban az egyik főhőst és az epizodistákat is mongolok alakítják, mongol nyelven. A forgatókönyv azonban mintha egyenesen Hollywoodban íródott volna: Temüdzsin elsősorban nem katonai vezetőként, hanem szerelmes férfiként jelenik meg, aki imádott asszonyáért, Börtéért még háborút is hajlandó indítani. A leendő kán ráadásképpen soha nem ragadtatja magát kegyetlenkedésekre, csak akkor öl, ha muszáj, ellenségeinek pedig képes megbocsátani – gyanítható, hogy ha Dzsingisz Kán valóban ilyen nemes és érzékeny lélek lett volna, nem hogy a fél világot, de még saját hazáját sem hódítja meg. A Mongolból így aztán aligha kaphatunk hiteles képet a rettegett vezér életéről, egzotikus látványosságként viszont van annyira piacképes a produktum, mint Zhang Yi-mou exportra készülő CGI-eposzai közül bármelyik. A tájképek és a beállítások itt is meseszépek, a harcjelenetekben pedig ugyanolyan stílusosan spriccelnek az artériák, mint a modern vuhsziákban.

A kán fogadott testvérét alakító kínai Honglei Sun és a Börtét játszó amatőr mongol színésznő kellő átéléssel hozzák figuráikat, Tadanobu Asanónak viszont Temüdzsin szerepében – hosszú dialógusok híján – nincs más dolga, csak nézni, rejtélyesen és férfiasan egyszerre. Mindez olyannyira jól áll a japán kult-színésznek, hogy a Mongol nyugodtan tekinthető akár személyes referencia-anyagának is. Ha valamelyik hollywoodi ügynök felfigyel rá, már nem készült el hiába a film – legalábbis számára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9516