KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/május
KRÓNIKA
• Durst György: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Enyedi Ildikó: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Körösi Zoltán: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Kövesdy Gábor: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
• (X) : Jack Nicholson filmjei videokazettán
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Yuppie-k legyünk vagy szabadok ...? Fiatal filmesekkel beszélget Grunwalsky Ferenc
• Kövesdy Gábor: És mégsem forog Premier plánban a fiatal filmesek
• Varga Balázs: Külön utakon Elsőfilmek
• Zalán Vince: Öröm-szótár Bóbita

• Szilágyi Ákos: Száz év halál Alekszej German Halott Oroszországa
• Bori Erzsébet: Víziók a lápon Kusturica Balkánja
• Dániel Ferenc: Rom a Drinán Emlékeztető Ivo Andrićért
• Spiró György: Latrok a kereszten Sebek
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: A nagy medve kis fiai Berlin
• N. N.: A 49. Berlini Filmfesztivál díjai

• Földényi F. László: „Berlin a miénk, Juszuf!”… Városfilmek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Megtört lendület Késői sorok Kardos Ferencről
MULTIMÉDIA
• Janisch Attila: Álmodjunk-e szupertérhatású digitális Giocondáról? Újrateremtett világok
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Öregember, megnyesett szárnyakkal Kínai védelem
• Nádori Péter: Boldogtalanság plusz Boldogság
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Élet, amiről az angyalok álmodnak
• Bikácsy Gergely: A Vendôme tér asszonya
• Békés Pál: Little Voice
• Békés Pál: Erzsébet
• Harmat György: Központi pályaudvar
• Mátyás Péter: 8mm
• Turcsányi Sándor: Első látásra
• Hungler Tímea: Austin Powers
• Tamás Amaryllis: A velencei kurtizán
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Tiramisu

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mata Hari

Tosoki Gyula

Mata Hari – amerikai, 1985. Rendezte: Curtis Harrington. Szereplők: Sylvia Kristel, Christopher Cazenove, Usztics Mátyás. Forgalmazó: Fantasy Film. 108 perc.

A nyolcvanas évek derekán a kommunizmus korábban megingathatatlannak hitt magyarországi erődjét belső féreg foga rágja. A diktatúra korántsem kemény immár, inkább pudingszerűen lágy, piacosodik a gazdaság, lazul a szocialista erkölcs.

Az ország az évtized elején csatlakozik a Valautaalaphoz, megjelennek az első gmk-k, továbbá fokozódik a nyugati cégek és vállalkozások érdeklődése a helyi lehetőségek iránt, amit az elvtársak egyetértőleg fogadnak. A válságos helyzetben lévő filmgyártás kiváltképpen éhes a keményvalutával kecsegtető projektekre, és a Golan–Globus cég el is hoz egy produkciót Budapestre: szexfilmet forgatnak, a főszerepben a műfaj sztárjával, Sylvia Kristellel, számos honi színésznek is mellék- vagy statisztaszerepet biztosítva. Budapest székesfőváros Berlin és Párizs szerepét egyszerre játssza a filmben, a Keleti pályaudvartól a New York palotán át a Vígszínházig a legkülönbözőbb bédekker-helyszíneket bocsátják a hazai kultúrpolitika korifeusai a film készítőinek rendelkezésére.

Az első világháború idején francia és német szeretője (illetve néhány lézengő ritter) között ingázó kémnő meséje az Emmanuelle és a Jules és Jim történetelemeit ötvözi, és tökéletesen érdektelen: a sztori lapos, a dramaturgia kiszámítható, a kivitelezés gyenge (a színpadi szcénákon különösen jól látható, hogy milyen gyorsan barkácsolták össze a projektet), továbbá Sylvia Kristel képességei és bájai sem vonzzák különösebben a tekintetet. Mindennek tetejébe az opusz manapság már erotikus filmként sem működik, mivel a szexjelenetek óvatoskodóak és szemérmesek, arról nem beszélve, hogy csak szórványosan kerülnek képre. Végeredményben a Mata Hari csupán gyártástörténeti szempontból érdekes. Megszületésének ténye önmagában unikum: forradalmi tettnek számított az elvtársak asszintenciája mellett nemzetközi stábbal szexfilmet forgatni a nyolcvanas évek Magyarországán. Menahem Golan, Yoram Globus és Rony Yagov producer ezzel a filmmel maguk is bevertek egy-egy aprócska szöget a kommunizmus koporsójába.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11093