KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/június
KRÓNIKA
• N. N.: A 46. Országos Film És Video Fesztivál díjai
• N. N.: Meghalt Oliver Reed
• N. N.: Közlemény
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Mihancsik Zsófia: A pusztulás ködképei Beszélgetés háborúról, médiáról
• Schubert Gusztáv: Egy tiszta háború NATO-show
• Hirsch Tibor: Rambo a Balkánon Hollywood háborúi
DOKUMENTUMFILM
• Tar Sándor: Egy más világ boldogsága Pipacsok
• Dér András: Meghalt a doksi, éljen a doksi! Dokumentum-válság
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Bikácsy Gergely: Hideg barokk, hontalan pompázat Kubrick labirintusa
• Varró Attila: Pedofilm Stúdiók és függetlenek
• Nádori Péter: Billy hatalmas mákja Buffalo ’66
• Csejdy András: Budoár rock Velvet Goldmine
FESZTIVÁL
• Erhardt Miklós: Túlélő főzet Közép-európai filmavantgárd
• Antal István: Fekete leves Osztrák kísérleti filmek
• Déri Zsolt: Ahol a rendezők a sztárok Rotterdam
KRITIKA
• Somogyi Marcell: Elvonó Cukorkékség
• Bérczes László: Nem pont úgy Gadjo dilo
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső
• Bori Erzsébet: Agyament Harry
• Kis Anna: Marvin szobája
• Vidovszky György: Carla új élete
• Turcsányi Sándor: A csaj nem jár egyedül
• Pápai Zsolt: Mint a hurrikán
• Korcsog Balázs: Kísértethajó
• Tamás Amaryllis: Pleasantville
• Zsidai Péter: Üzenet a palackban
• Harmat György: Telitalálat a szívbe
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: A tápászkodó oroszlán Szergej Mihajlovics Eizenstein: Válogatott tanulmányok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Sivatag

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó boszorkányvadász

Hegedüs Márk Sebestyén

The Last Witch Hunter – amerikai, 2015. Rendezte: Breck Eisner. Írta: Cory Goodman és melisa Wallack. Kép: Dean Semler. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Vin Diesel (Klauder), Rose Leslie (Chloe), Elijah Wood (Dolan), Julie Engelbrecht (Királynő). Gyártó: Summit Entertainment / NeoReel. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált 110 perc.

 

Vin Diesel semmitől sem fél legújabb, boszorkányos akciófilmjében. Nem csoda, hiszen már a középkori nyitójelenetben halhatatlansággal átkozza meg a főgonosz, hogy aztán az idők végezetéig magányosan bolyongjon a világban és halomra gyilkolhassa a boszorkányokat. A történet napjaink Amerikájában folytatódik, ahol az Egyház amnesztiát hirdetett, a törékeny békét pedig csak ímmel-ámmal zavarja meg egy-egy szakadt rockerre emlékeztető renitens banya, akit ezért a status quót őrző Kaulder (Diesel) rendesen meg is ruház…

Persze haladni kell a korral, Kaulder pedig nyolcszázéves boszorkányvadász létére meglehetősen progresszív gondolkodású valaki – még iPadje is van –, így hiába próbálják rásütni a Halhatatlan Fasiszta bélyegét, ő a politikai korrektség jegyében éppen egy boszorkánnyal szövetkezik, hogy legyőzze az emberiség kipusztítását tervező Boszorkánykirálynőt. Az utolsó boszorkányvadász azért ilyesfajta moralizálásba szerencsére csak nagyon felületesen bocsátkozik; a maradék időben inkább olyan jelenetekre koncentrál, amelyekben Kaulder látványos harcok közepette CGI asztalokat borogat.

Ha hinni lehet Vin Dieselnek és a Lionsgate stúdiónak, Az utolsó boszorkányvadásztól egy potenciális franchise-t remélnek, már amennyiben a nézőket is érdekli a dolog. A film végén mindenesetre Kaulder ahelyett, hogy a hősies halállal örökre lezárná a konfliktust, inkább a partnernőjét választja, aki a film végére szakadt kismadárból igazi bombanővé válik (az ilyenektől kapnak hidegrázást a feministák). Hogy a folytatások bebiztosítása mellett milyen más indítékai lehetnének erre, az rejtély. Kiderül azonban, hogy míg a Balta és Kereszt rend tagjai az Apple-kütyüket preferálják, addig a boszorkányok a Microsoft-termékekre esküsznek. Siker esetén a következő folytatásból talán ezen ellentét gyökereire is fény derül majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12480