KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/június
KRÓNIKA
• N. N.: A 46. Országos Film És Video Fesztivál díjai
• N. N.: Meghalt Oliver Reed
• N. N.: Közlemény
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Mihancsik Zsófia: A pusztulás ködképei Beszélgetés háborúról, médiáról
• Schubert Gusztáv: Egy tiszta háború NATO-show
• Hirsch Tibor: Rambo a Balkánon Hollywood háborúi
DOKUMENTUMFILM
• Tar Sándor: Egy más világ boldogsága Pipacsok
• Dér András: Meghalt a doksi, éljen a doksi! Dokumentum-válság
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Bikácsy Gergely: Hideg barokk, hontalan pompázat Kubrick labirintusa
• Varró Attila: Pedofilm Stúdiók és függetlenek
• Nádori Péter: Billy hatalmas mákja Buffalo ’66
• Csejdy András: Budoár rock Velvet Goldmine
FESZTIVÁL
• Erhardt Miklós: Túlélő főzet Közép-európai filmavantgárd
• Antal István: Fekete leves Osztrák kísérleti filmek
• Déri Zsolt: Ahol a rendezők a sztárok Rotterdam
KRITIKA
• Somogyi Marcell: Elvonó Cukorkékség
• Bérczes László: Nem pont úgy Gadjo dilo
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső
• Bori Erzsébet: Agyament Harry
• Kis Anna: Marvin szobája
• Vidovszky György: Carla új élete
• Turcsányi Sándor: A csaj nem jár egyedül
• Pápai Zsolt: Mint a hurrikán
• Korcsog Balázs: Kísértethajó
• Tamás Amaryllis: Pleasantville
• Zsidai Péter: Üzenet a palackban
• Harmat György: Telitalálat a szívbe
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: A tápászkodó oroszlán Szergej Mihajlovics Eizenstein: Válogatott tanulmányok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Sivatag

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kiálts a szabadságért!

Koltai Ágnes

 

Sir Richard Attenborough lassacskán elnyeri „az angol film élő lelkiismerete”-szerepet. Amikor leforgatta a Gandhit, nem csupán az erőszakmentes politika törékeny, szemüveges, mezítlábas apostola előtt tisztelgett, hanem szinte vezekelt az indiaiak előtt az angol kolonializmus – erkölcsprédikáló, tankönyvekbe illő – bűneiért. A Gandhi megszabadította a „művelt nyugatot” lelkiismeret-furdalása maradékától, s India kizsigerelésére már csak kedves emlékként, a gyermekkor utáni sajgó nosztalgiával gondolnak vissza.

A Dél-afrikai Köztársaságban játszódó, s a szabadságharcos Steve Biko halálát (meggyilkolását) bemutató Kiálts szabadságért! is mintha a társadalmi pszichés görcsök feloldását szolgálná. Mert igaz, hogy a fehér ember igázta le a színes bőrűeket, és évszázadok óta kisemmizi, megveti, megalázza őket, de hát Biko szadista megkínzását mégiscsak egy fehér újságíró kürtölte világgá – saját, és családja életének kockáztatása árán.

Attenborough filmjében a fekete kontinens úgy jelenik meg, mint Sidney Pollack Távol Afrikától című filmjében. A maga tagolatlan, egyszerű szépségében, sajnálatra méltó szegénységében és valamiféle hamvas tisztaságban. Amit a fehér ember sem tudott tönkretenni, legfeljebb egy kicsit elrontani. De majd erkölcsös és tiszta szívű fehérek, megérezve a feketék elszántságát és igazát, történelmi elégtételt nyújtanak a tengernyi szenvedésért.

Bárcsak ilyen jámbor volna a történelem!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5538