KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/június
KRÓNIKA
• N. N.: A 46. Országos Film És Video Fesztivál díjai
• N. N.: Meghalt Oliver Reed
• N. N.: Közlemény
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Mihancsik Zsófia: A pusztulás ködképei Beszélgetés háborúról, médiáról
• Schubert Gusztáv: Egy tiszta háború NATO-show
• Hirsch Tibor: Rambo a Balkánon Hollywood háborúi
DOKUMENTUMFILM
• Tar Sándor: Egy más világ boldogsága Pipacsok
• Dér András: Meghalt a doksi, éljen a doksi! Dokumentum-válság
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Bikácsy Gergely: Hideg barokk, hontalan pompázat Kubrick labirintusa
• Varró Attila: Pedofilm Stúdiók és függetlenek
• Nádori Péter: Billy hatalmas mákja Buffalo ’66
• Csejdy András: Budoár rock Velvet Goldmine
FESZTIVÁL
• Erhardt Miklós: Túlélő főzet Közép-európai filmavantgárd
• Antal István: Fekete leves Osztrák kísérleti filmek
• Déri Zsolt: Ahol a rendezők a sztárok Rotterdam
KRITIKA
• Somogyi Marcell: Elvonó Cukorkékség
• Bérczes László: Nem pont úgy Gadjo dilo
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső
• Bori Erzsébet: Agyament Harry
• Kis Anna: Marvin szobája
• Vidovszky György: Carla új élete
• Turcsányi Sándor: A csaj nem jár egyedül
• Pápai Zsolt: Mint a hurrikán
• Korcsog Balázs: Kísértethajó
• Tamás Amaryllis: Pleasantville
• Zsidai Péter: Üzenet a palackban
• Harmat György: Telitalálat a szívbe
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: A tápászkodó oroszlán Szergej Mihajlovics Eizenstein: Válogatott tanulmányok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Sivatag

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Isteni szikra

Schreiber András

Flash of the Genius – amerikai, 2008. Rendezte: Marc Abraham. Írta: John Seabrook. Kép: Dante Spinotti. Zene: Aaron Zigman. Szereplők: Jake Abel (Dennis Kearns), Aaron Abrams (Ian Miellor), Alan Alda (Gregory Lawson), London Angelis (Wade Previck), Dylan Authors (Pat Kearns). Gyártó: Universal / Spyglass / Strike / Intermittent. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 119 perc.

 

Megérdemlik-e a nagy amerikai autógyárak, hogy (kormányzati segítséggel, az adófizetők pénzéből) megmentsék őket? – tavaly ősz óta gyakori szalagcím a tengerentúli sajtóban. Vállalati erkölcsről szólni válságban különösen divatos – az eddig producerként ténykedő Marc Abraham (Ember gyermeke) rendezői debütjében egy negyven éve megesett igaz történetet mesél újra, de szem előtt tartja a mai dilemmákat is. A 2005-ben elhunyt Dr. Robert Kearns, detroiti mérnök-professzor és feltaláló az 1960-as években fejlesztette ki a megszakításokkal, több fokozatban működő (ma is használatos) ablaktörlőt, amelyet családi vállalkozásban, a Previck céggel közösen tervezett legyártani. A prototípust jóhiszeműen megmutatta a hevesen érdeklődő Ford Motor Company mérnökeinek, ám a vállalati szakemberek beavatása után a cég felfüggesztette a tárgyalásokat a feltalálóval, majd hamarosan piacra dobta a Kearns-féle ablaktörlővel felszerelt új Ford-modellt. Kisvártatva minden autógyár Kearns találmányát alkalmazta, de senki nem fizetett érte – legalábbis amíg a felháborodott professzor 1978-ban meg nem nyerte a Ford ellen indított szabadalmi pert.

A kisember és a mamutszervezet harcának filmjeiben (Caprától a Coenekig) a morál a kulcsszó, és Abraham opuszában sincs ez másként. Nem a kárpótlásként megszerezhető dollármilliók, hanem a becsület a lényeg. S bár a meglopott géniusz felháborodása éppen elég hajtóerőt ad a filmnek, Abraham többször erősen a fékre lép, mintha csak attól tartana, hogy különben belehajt a hollywoodi hatásvadászat kátyújába. A megtört és pszichiátriai gondozásra szoruló Kearns összeomlása a fősodorban megszokottól eltérően nem látványos, később sincs zajos családi dráma, a tárgyalótermi jelenetek is visszafogottak, és elmarad a kirobbanó győzelmi mámor is. Meglehet azért, mert az Isteni szikra nem csak a tisztesség, de a termékhűség filmje is. A több százezer embernek munkát adó óriásvállalat vezetői ugyan alaposan rászedték a kisembert, de ez nem készteti arra, hogy búcsút intsen jól bejáratott Ford Galaxy-jának (és ezzel a vállalat munkásainak is). Ez a fajta lojalitás pedig érdekesen rímel arra a Washington Post-értesülésre, miszerint a csőd szélén táncoló amerikai autógyárak megmentésére felállított Detroit-munkacsoport tagjai zömében japán kocsival indulnak reggel munkába.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9741