KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

 

FRANCIA VONAL

Az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb francia-belga képregénye viszonylag hamar eljutott hozzánk, de a Largo Winch (és a XIII) első részét tartalmazó X-07 Akciómagazin sajnálatos módon két szám után leállt. A farmernadrágos milliárdos ezután egy gyenge, ám gyakran ismételt tévésorozatban volt látható nálunk, és egy bosszantó lelemény folytán Az igazságosztó alcímmel lett megátkozva. Ennek a változatnak néhány szereplő nevén kívül nem sok köze volt az eredetihez, s noha a 2009-ben Magyarországon is bemutatott, látványos akciófilm némileg kiköszörülte a csorbát, a figura kedvelői tisztában vannak vele, hogy Largo valódi otthona a képregényalbumok oldalain található.

Az európai képregények nem tartoznak a hazai bestsellerek közé, így egyre kisebb példányszámban jelennek meg. Nagy kár, mert Jean Van Hamme (a Díva című sikerfilm forgatókönyvírója) igazi nagymestere a nagyvállalati és banki világ intrikáinak, ami nem is csoda, hiszen éveken át ő maga is ebben a közegben dolgozott. Intelligens és humoros párbeszédek, látványos bunyók és üldözések, formás lányok és egy csipetnyi antiglobalista világnézet.


Largo Winch 4: Business blues. Írta: Jean Van Hamme. Rajzolta: Philippe Francq. Színes, puhafedeles, 46 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.

MANGA

A japán képregényalkotók előszeretettel nyúlnak az európai klasszikusokhoz – hol szerencsés kézzel, hol kevésbé. A pár éve magyarul is megjelent Grimm-mesékhez hasonlóan az Alice-manga az előbbiek közé tartozik.

Bár egy ilyen erősen szövegcentrikus történetet narráció nélkül, pusztán párbeszédekben visszaadni eleve reménytelen vállalkozás, Kinoshita rajzai annyira kedvesek és szerethetők, hogy butaság lenne leragadni az „adaptálhatóság” kérdésénél. Egy új, szórakoztató művet kaptunk, amelyből kimarad minden kétértelmű és ijesztő, de az új közelítés érdekessé és szerethetővé teszi – az alkotónő érezhetően imádja és érti Alice-t. Semmiképp sem az eredeti helyett, hanem utána olvasandó.


Alice Csodaországban. Adaptálta és rajzolta: Sakura Kinoshita). Színes, puhafedeles, 80 oldal. Kiadó: Fumax.


COMICS

Kitörő örömmel fogadta 2009 végén a képregények világában kicsikét is jártas olvasó a magyar Sandman-sorozat hírét, és részben Neil Gaiman hazai ismertségének köszönhetően életképesnek is tűnik a vállalkozás. Most pedig eljutottunk a harmadik kötethez, amely egymagában is a legnagyobb eséllyel rendítheti meg a szkeptikusok és sznobok képregények iránti ellenérzéseit.

Négy különálló történet, négy remekmű. Egy író rabságban tartja a múzsáját – csakhogy ez a nő maga Kalliopé, aki kétségbeesésében volt szeretőjéhez, Morpheushoz fordul segítségért. Megtudjuk, hogy ha a macskák is álmodnak (márpedig miért ne álmodnának), akkor az ő álmaiknak is van fejedelme, aki minden bizonnyal maga is macska. Titania vendégeként Morpheus is tanúja lesz a tündérek találkozásának William Shakespeare-rel és társulatával – ebben a bravúros darabban is az alkotó ihlet a téma. Amikor pedig már azt hittük, hogy a Sandman végképp kiszakadt a DC szuperhősök világából, Metamorpho női megfelelőjének, Uraniának az elkeseredettségében osztozhatunk. Fantasztikus, időtálló képregény.


Sandman: Álomország. Írta: Neil Gaiman. Rajzolta: Kelley Jones, Charles Vess és Colleen Doran. Színes, puhafedeles, 92 oldal. Kiadó: Cartaphilus.


HAZAI

Megszakításokkal ugyan, de a Galaktika magazinnak közel negyven éve „van köze” a képregényhez. Most pedig gondolt egy merészet: pályázatot hirdet, és tematikus képregényantológiát jelentet meg. A lap profiljához illően a steampunkra esett a szerkesztők választása. Ötven körüli ötletből és vázlatból választotta ki a zsűri előbb a bő tucatnyit, majd a mintaoldalak megtekintése után hatra szűkítette az erős mezőnyt. A végeredmény egy izgalmasan változatos, a steampunkot a legkülönbözőbb módokon értelmező összeállítás. Személyes kedvencünk a Somogyi György–Brazil szerzőpáros által megalkotott magyar akcióhős, Kittenberger Kálmán első kalandja, a Fabriqué en Belgique.


Galaktikomix. A Galaktika Steampunk pályázat képregényantológiája. Színes, puhafedeles, 196 oldal.


Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10342