|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDBurrowers – A felszín alattBenke Attila
The Burrowers – amerikai, 2008. Rendezte: J.T. Petty. Szereplők: Clancy Brown, William Parcher, David Busse. Forgalmazó: Budapest Film. 124 perc. A műfajkeverés manapság nemhogy bevett szokás, de egyenesen kötelező. A tömegfilmes recept szerint minél több zsánerből álló és bizarrabb az elegy, annál több néző fogja fogyasztani. A (re)mixelés főleg olyan kihalófélben lévő műfajok esetében kritikus vállalkozás, mint például a musical vagy a western. A hetvenes évek végétől a Vadnyugat mitológiája különféle stratégiákkal próbálja túlélni a látványzsánerek uralmát, s gyakran bizonyos kompromisszumokat kötve a legképtelenebb frigyekre lép azokkal. Van, hogy csupán az alapsémákat adaptálják, mint a Mad Max 2 vagy a John Carpenter-féle Vámpírok esetében. Azonban sokszor a westernkörnyezet marad meg, míg a cselekmény szintjén egy másik műfaj sablonjai működnek. Az 1977-es Fehér bölény a Cápa hullámait meglovagló horror Vad Bill Hickokkal, míg a kortárs Farkaséhségben kék katonák veszik fel a harcot az emberevő vámpírszerű lényekkel.
A Burrowers ez utóbbi taktikát követve csatlakozik a horrorwesternek táborához. Elődjei nyomdokában haladva e film is olyan, akár egy koktél: összetevői unalomig ismertek, ám a keverék mégis különleges ízharmóniát kínál. Az alapszituációt a Tremorsból emelték át az alkotók: föld alatti ocsmányságok pusztítják a Vadnyugat „jóembereit” és indiánjait egyaránt. Egy klisés karakterekből álló csapat (szokásos öreg róka, rasszista tábornok, bús-bölcs színesbőrű stb.) természetesen indiántámadás gyanújával ered a történet elején elrabolt család nyomába. A fájdalmasan egydimenziós karakterekkel dolgozó Burrowerst azonban mégis megmenti finoman adagolt, lassan kibomló cselekménye. Mintegy a játékidő utolsó negyedéig bizonytalan a támadók kiléte, s a film többnyire éjszaka játszódik, rendkívül nyomasztó és feszült atmoszférát teremtve ezáltal. A western mindehhez csupán egzotikus koktélcseresznye, hogy még kívánatosabb legyen a borzongató mix.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1133 átlag: 5.55 |
|
|
|
|