|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDMagasiskolaCzirják Pál
Magyar, 1970. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 82 perc.
Egy fiatalember érkezik a
puszta közepén álló solymásztelepre. Kezdetben lenyűgözi őt a telepiek zárt
közösségét határozott kézzel vezető solymász egyénisége, elhivatottsága. Idővel
azonban mindinkább felismeri a szigorú rend taszító és embertelen arcát, de
mivel a változtatás lehetetlennek tűnik, végül elmenekül. A pár mondatban
összefoglalható cselekmény, az adott közeg szikár ábrázolása mögött felsejlik
egy további réteg is: a mindenkori diktatúrák allegóriája.
Gaál
István negyedik nagyjátékfilmje, az 1970-es Magasiskola
a rendező pályáját tekintve inkább magányos kísérletnek tekinthető; a korszak
formai törekvései között ugyanakkor találhatunk párhuzamokat. Jancsó parabolái
vagy Maár Gyula absztrakt modellt teremtő darabja, a Prés (1971) ugyanarról a politikai világrendről mondtak ítéletet,
mint a Mészöly Miklós írásából született Magasiskola.
És bár maga Gaál sem korábban, sem később nem forgat hasonló hangvételű filmet,
sajátos módon a Sodrásban (1963) után
mégis éppen ez a munkája válik legfontosabb alkotásává. Jelzi ezt a cannes-i
különdíj és az a felértékelődés, amely a film utóbbi években lezajlott
újraolvasása nyomán tapasztalható.
Ehhez
igazodik a Filmintézet, amikor filmtörténeti sorozatában a Sodrásbant követően Gaál Istvántól másodikként ennek a műnek ad
helyet. Teszi ezt azzal a szakmai gondossággal, amely a kezdetek óta jellemzi
az ötvenedik lemezéhez közelítő kezdeményezést.
Extrák:
ezúttal egy – Grunwalsky Ferenc és Pintér György által készített – korabeli
werkfilm, továbbá Gelencsér Gábor hosszabb elemzése került a játékfilm mellé.
(Mindkettő megtekinthető angol felirattal is.) Előbbi nagy érdeme, hogy a
rendezői vallomás mellett a forgatás olyan egyedi pillanatait sikerült
megörökítenie, amelyekről e felvételek nélkül aligha tudnánk képet alkotni. A
korszak filmtörténész szakértőjének gondolatai pedig segítenek a mű és a
kontextus pontosabb megértésében, az alapul szolgáló irodalmi szöveg és a
mozgóképi feldolgozás viszonyának feltérképezésében, a filmnyelvi megoldások
minél árnyaltabb dekódolásában.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 382 átlag: 5.4 |
|
|
|
|