|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDA harag tüzeBocsor Péter
Out of the Furnace – amerikai, 2013. Rendezte: Scott Cooper. Szereplők: Christian Bale, Casey Affleck, Woody Harrelson. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.
Első rendezése, az Őrült szív (2009) után, amely egy lecsúszott countryénekes sorsát
mutatja be Jeff Bridges Oscar-díjas alakításában, Scott Cooper ismét az amerikai
néplélek számára kedves témához nyúlt. Az országot felépítő, főként
pennsylvaniai és nyugat-virginiai acélmunkások küzdelmes sorsa ugyanis a
countryzene által megidézett westernromantika mellett az amerikai identitás
másik nagy toposza, amely nemcsak a filmrendezőket ihlette meg, amilyen például
a matewani mészárlásnak emléket állító John Sayles, de a történelmi regényeknek
is gyakran témát adott. Cooper is egy ilyen regényt választott filmje
kiindulópontjául, mégpedig Thomas Bell Out
of This Furnace (1941) című családtörténetét, amely a Braddockban
(Pittsburgh egyik külvárosában) élő kelet-európai bevándorlók sorsát kíséri
végig három nemzedéken keresztül.
Noha a film ugyanitt
játszódik, és az angol címe is Bell regényére utal, A harag tüze korántsem tekinthető adaptációnak. Cooper és a
forgatókönyvet vele együtt író Brad Ingelsby a regény helyszínét és történelmi
kontextusát csupán háttérül használják az iraki háború és a legutóbbi gazdasági
válság lelki és társadalmi hatásait bemutató filmben, és a főszereplő, a nehéz
körülmények között is a boldogságot kereső acélgyári munkás, Russel Baze
(Christian Bale) sorsának középpontjába egy igencsak témaidegen motívumot
állítanak: a bosszút. Miután Russel öccse, az iraki háború után beilleszkedni képtelen
Rodney (Casey Affleck) a vérfertőző hegylakók számára pénzdíjas ökölharcokat
szervező Harlan DeGroat (Woody Harrelson) áldozatául esik, a törvényen kívüli
közösséggel szemben tehetetlen rendőrség helyett Russelre vár a feladat, hogy
saját kilátástalan sorsát végleg megpecsételve igazságot tegyen.
Ellentétben azonban az
alkotók szeme előtt nyilvánvalóan példaként lebegő A szarvasvadász-szal, a rozsdaövezet szürke világába bepillantást
nyújtó szociodráma és a hétköznapi ember morális felőrlődésére kihegyezett
akciótörténet nem állnak össze kerek egésszé. A parádés szereposztásnak
megfelelő remek alakítások, az erőteljes, minimalista párbeszédek, illetve a
posztmodern noir szellemében fényképezett látványos kietlenség ellenére a film
inkább tűnik tisztelgésnek különböző, Cooper által nagyra becsült elődök előtt.
Extrák: nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 195 átlag: 5.53 |
|
|
|
|