|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziX-Men: Az eljövendő múlt napjaiKránicz Bence
X-Men: Days of Future Past – amerikai, 2014. Rendezte: Bryan Singer. Írta: Chris Claremont története alapján Matthew Vaughn, Jane Goldman és Simon Kinberg. Kép: Newton Thomas Sige. Zene: John Ottman. Szereplők: Hugh Jackman (Logan), James McAvoy (Xavier), Michael Fassbender (Magneto), Jennifer Lawrence (Raven), Nicholas Hoult (Hank). Gyártó: Marvel Entertainment / 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 132 perc.
Az első két X-Men filmet rendező Bryan Singer idén visszavette a széria
karmesteri pálcáját, hogy közös nevezőre hozza az eredeti trilógia és a múltban
játszódó Az elsők univerzumát. Ám
hiába indul a cselekmény az apokaliptikus közeljövőben, az idős Xavier
professzor és tanítványai főleg a rajongók kedvéért tűnnek fel, ellentétben az X-Men képregények pápájaként tisztelt
Chris Claremont alapsztorijával, ahol mind az őrrobotokkal való háborúskodás,
mind a múltbéli merénylet megakadályozása érdekében bevetett időutazás
körülményei bővebben ki vannak fejtve – a film megértését nehezíti, hogy
minderre vonatkozóan csak elnagyolt jelzéseket kapunk.
A régi gárdából egyedül
Logannek jut komolyabb szerep: most az egykor forrófejű kívülálló kerül
mentorszerepbe, vagyis az alkotók is felismerték, hogy Hugh Jackman nehezen
leplezhető öregedésére illik reflektálni – a fiatal mutánsokat játszó intellektuális
sztárok (McAvoy, Fassbender, Lawrence) viszont erőlködés nélkül viszik a
vállukon a produkciót. A kulisszaként megjelenő hetvenes évek világa újra azt a
retró-vonzerőt képes nyújtani a nézőnek, mint Az elsők, másrészt, a tisztességtelen politikai machinációk és
összeesküvések évtizedéről lévén szó, találó hátteret képez a mutánskrónikákat
hitelesítő, egyfajta alternatív történelemképet felmutató franchise-építési
stratégiához. Vagyis a történelem átírásának feladata kétszeresen a film
tétjévé válik: az X-Ment hadba küldő
Fox stúdiónak úgy sikerülhet felvennie a kesztyűt a keresztutalásokkal építkező
Marvel-filmekkel, hogy hőseit gondosan integrálja a hidegháborús múlt
sorsfordító eseményeibe, mintha Magneto, Xavier és a többiek mindig is velünk
lettek volna. Mindez szerencsésen együtt jár azzal az érezhető törekvéssel,
hogy ne a látványos akciókon, hanem a karakterek lassan megérő döntésein múljon
a játszma végkimenetele.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 189 átlag: 5.04 |
|
|
|
|