|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziMár megint lakótársat keresünkCsiger Ádám
Casse-tête chinois – francia, 2013. Rendezte és írta: Cédric Klapisch. Kép: Natasha Braier. Zene: Christophe Minck. Szereplők: Romain Duris (Xavier), Audrey Tautou (Martine), Cécile de France (Isabelle), Kelly Reilly (Wendy), Sandrine Holt (Ju). Gyártó: Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 117 perc.
A Lakótársat
keresünk (2002) nem volt több a Jóbarátok
és a Dawson és a haverok európai
moziverziójánál, viszont ugyancsak intelligens és fiatalos, sőt akadémikus
posztmodern stílusának köszönhetően nem is maradt el sokban azoktól.
Folytatásáról ugyanez már nem mondható el: az első rész több karakterét
elhanyagoló, a főhősre fókuszáló Még mindig
lakótársat keresünk (2005) sequel
helyett silány spin-off módjára hat.
A Már megint lakótársat keresünk
viszont ugyanúgy értelmezhető apológiaként, nagy visszatérésként, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag.
Ezúttal nem a szereplőgárda multikulturális, hanem a helyszín: a francia Xavier
Barcelona és Moszkva után immár New York felfedezésére indul.
Cédric Klapisch filmje
nosztalgiát nyújt a nyitó darab kedvelőinek, de az előző két opus ismerete
nélkül is teljes értékű moziélmény, azok összevont remake-jének is beillik. Az
író főhős a direktor szerzői alteregójává, szócsövévé vált a részek múlásával,
de úgy tűnik, nem csak szappanoperában és tévés sitcomban lehet elhagyni a
jellemfejlődést és némi idő elteltével újra felhasználni ugyanazokat a
fordulatokat: Xavier ismét nagy hazafutással akadályozza meg, hogy továbbra is
kikapós, éppen félrelépő lakótársa lebukjon. Az alkotói válságról szóló második
rész az évadok során egyre inkább kifulladó sorozatok kényszeredett epizódjaira
hajaz, a harmadik viszont a Jóbarátok és
a Dawson nagyszabású, érett fináléira
hasonlít. Nem is szimpla újabb folytatás, hanem trilógia záró fejezete, követi
a Sikoly 3 alkalmával felvázolt
szabályokat: a „visszatérés a kiindulóponthoz” tételnek felel meg többek közt
az, amikor a hős újraegyesül apjával (ahogy Indy és Luke). Ez a posztmodern
filmírás netovábbja: az olajozottan működő dramaturgia egyszerre ötvözet
sorozat és mozis sequel, valamint
(tele)regény és sitcom között.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 169 átlag: 5.44 |
|
|
|
|