|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziAdaline varázslatos életeForgács Nóra Kinga
The Age of Adaline – amerikai, 2015. Rendezte: Lee Toland Krieger. Írta: J. Mills Goodloe, Salvador Paskowitz. Kép: David Lanzenberg. Zene: Rob Simonsen. Szereplők: Blake Lively (Adaline), Harrison Ford (William), Ellen Burstyn (Flemming), Michiel Huisman (Ellis Jones). Gyártó: Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 110 perc.
Kimeríthetetlen azon filmek tárháza, melyek
körbejárják életidőnkhöz fűződő viszonyunkat. Rengeteg műfaj szippantotta be időélményünket
bonyodalmába, romantikus konfliktus is kinőtt belőle a mozi története során.
Legyen szó akár komédiáról (Az 50 első randi, Idétlen időkig),
fantasyról (A Gyűrűk Ura, Twilight), sci-firől (A holnap
határa) vagy melodrámáról (Az időutazó felesége, Benjamin Button
különös élete), ha nem ugyanúgy éljük meg az idő múlását, akkor magányra
vagyunk ítélve.
Az Adaline varázslatos életének alaphelyzete
elsőre megmosolyogtató: van egy nő, aki nem öregszik, fiatal és gyönyörű marad.
Bármilyen abszurd is, így nem könnyű élni. Lenni lehet, valahol az élet mellett
rejtőzve, folyton menekülve. Természetesen a szerelem indítja el a változást. A
filmet a Benjamin Button-sztorival rokonítja, hogy Adaline sorsa is történelmi
tablóvá, ikonikus múlt századi melodrámává válhatna. Lee Toland Krieger
mozijának legnagyobb problémája, hogy megússza a feladatot. A melodráma nem
teljesedik ki, pedig az alapanyag kiváló, még azt a lehetőséget sem bontja ki,
hogy Adaline születési dátumától, 1908. január elsejétől kezdve meséljen
valamit a XX. századról. Habár felbukkan pár jelzés, a téma eredendő kötődését fotóhoz,
filmhez sem sikerül igazán megmutatni, pedig ha az eleven idő tartósításáról
van szó, ez kézenfekvő volna. És hiába vetődik fel egy várostörténeti szál is,
Adaline varázslatos élete San Francisco épülésével sem fonódik össze. Marad a
romantikus mese. A film erénye, hogy klasszikusan elegáns, ahogyan Blake Lively
szépsége is. De alig ismerjük meg a szereplőket, az évszázadot, a várost és a
történetet, ez megnehezíti az azonosulást. Ebben a kimért románcban lett volna
ennél nagyobb potenciál is. Ott doboghatna minden képkocka mögött az a bizonyos
szív, amit így viszont folyton újra kell indítani.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 110 átlag: 4.85 |
|
|
|
|