|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziRekviem egy macskáértRoboz Gábor
Murder of a Cat – amerikai, 2014. Rendezte: Gillian Greene. Írta: Christian Magalhaes és Robert Snow. Kép: Christophe Lanzenberg. Zene: Deborah Lurie. Szereplők: Fran Kranz (Clinton), Nikki Reed (Greta), J. K. Simmons (Hoyle Sheriff), Greg Kinnear (Ford). Gyártó: Seine Pictures. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 101 perc.
Tényleg egészen minimális elvárásokkal
ülhet be az ember egy Rekviem egy
macskáért című amerikai filmvígjátékra, amely egy macska meggyilkolása után
indult nyomozásról szól, az alkotók azonban meglepő módon még ezeknek sem
tudnak megfelelni. Gillian Greene bemutatkozó filmjének főhőse egy huszonéves
srác, akiről annyit tudunk meg, hogy az anyja kertvárosi házának
pincehelyiségében lakik, tökéletesen életképtelen, és számára Egerész nevű
macskája jelent mindent. Röviddel azután, hogy házikedvencét egy reggel holtan,
nyíllal a testében találja a házuk előtt, kiderül, hogy a gyakran elkószáló
állatot egy vagány lány is birtokolta, és innentől nincs megállás, közös erővel
kell felgöngyölíteniük az ügyet.
A forgatókönyvet jegyző Christian Magalhaes
és Robert Snow abszolúte semmilyen szinten nem erőltette meg magát: sem a
cselekményt, sem a karaktereket nem próbálta meg érdekessé tenni, munkájukat
legfeljebb talán akkor tudjuk díjazni, ha valamiféle meta-olvasattal közelítünk
hozzá. Mert az még teljesen érthető, hogy a poszteren is feltüntetett
hírességek (Simmons, Kinnear) ezúttal egy hakni keretei között vágják a
pofákat, viszont a filmbeli whodunit felett két szinten is beazonosíthatunk
rejtélyt: egyrészt kérdés, egész pontosan milyen célközönségnek szól ez a film,
másrészt az is megfejtésre vár, hogy egy vígjátékként eladott filmben miért
nincsenek szellemes jelenetek. Mivel a ripacskodó alakításokon, számtalanszor
látott szituációkon, érdektelen sablonfigurákon még mosolyogni is csak nagy
erőfeszítések árán lehet, maradnak ezek a járulékos befogadói agytornák, de
valószínűtlen, hogy bárki ilyen típusú szórakozásért ül be a moziba.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 155 átlag: 5.79 |
|
|
|
|