|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDA tanítványokGelencsér Gábor
Magyar, 1985. Rendezte: Bereményi Géza. Szereplők: Eperjes Károly, Gelley Kornél, Rajhona Ádám, Cserhalmi György, Básti Juli. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 98 perc.
Bereményi Géza féltucat forgatókönyvvel a
háta mögött, negyven évesen rendezi meg első játékfilmjét. Különös helyzet: az
egyik legtapasztaltabb és legsikeresebb forgatókönyvíró (Veri az ördög a feleségét, Megáll
az idő) elsőfilmes rendezőként mindenféle szakmai előképzettség nélkül
szembesül a korábban bizonyára többször elirigyelt szerepkörrel. E furcsa
kettős státuszt maradéktalanul tükrözi A
tanítványok című film: a precíz forgatókönyv a szerzői életmű fontos
fejezete, míg a rendezést az új játékszerre rácsodálkozó naiv lelkesedés hatja
át. Utóbbi nyertese Kardos Sándor operatőr, aki talán más, tapasztaltabb
rendezők mellett kevésbé engedhetné szabadon vizuális fantáziáját. Itt viszont
a történet nyitányában harmincas évekbeli archívokat montíroz össze saját
felvételekkel, sőt még Szőts István Emberek
a havason című filmjének híres vonatjelenetébe is „beleforgat”. A „szegény
ember történelmi filmje” ez, amikor a szükségből erény kovácsolódik, s a
kreativitás felülkerekedik a pénzügyi korlátokon.
A
tanítványok tehát történelmi film, a
második világháború előestéjén indul, s egy akkortájt teljességgel ismeretlen,
elfeledett társadalomtudományi kísérlet körül bonyolódik. A Dr. Szaniszló
József emlékirata nyomán készült forgatókönyv a tanyáról a fővárosba kerülő
ifjú egyetemista nézőpontjából meséli el Magyary Zoltán professzor küzdelmét az
ország közigazgatási reformjáért, csatáját Teleki Pál miniszterelnökkel, aki
politikát gyanít – legyen az kommunista vagy náci – a professzor szigorúan
szakmai programjában. A háború aztán elsöpör mindent: Teleki öngyilkos lesz, a
szakmai programon pedig valóban felülkerekedik a politika – s az ország
modernizációja 1945 után is elmarad. Ez azonban már senkit sem érdekel – erről
tanúskodik a történelmi jelenetekkel párhuzamosan szerkesztett jelen idejű
szál, amelyben az idős Szaniszló-alteregót látjuk a fiával: egy társadalmi
utópia utolsó képviselőjét a megvalósult disztópia közönyös ifjú nemzedékének
árnyékában.
Bereményi szerzői látásmódja két
aspektusban is eltér a korabeli filmek általános történelemképétől. Egyrészt
olyan összefüggésekre világít rá, amelyek kevéssé állnak a figyelem fókuszában,
s ezáltal másfajta rálátásunk lesz az ismert folyamatokra. A tanítványokban mindez a szakértelem vs. politika konfliktusában
fogalmazódik meg máig, azaz a film elkészítését (meg a rendszerváltozást)
követő harminc esztendőre érvényes módon. A másik aspektus a történelmi
tanulság egyértelműsítése, azaz a múlt meghosszabbítása a fakó jelenig. Az utód
flegma közönye nem hagy kétséget afelől, miféle tanítványok vagyunk mi itt és
most: rosszak.
Extra: Az
elsőfilm édessége – Fazekas Eszter beszélgetése Bereményi Gézával és Kardos
Sándorral (MaNDA, 2015, 50’).
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 87 átlag: 5.68 |
|
|
|
|