|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVD2001: ŰrodüsszeiaSzabó Adrienn
2001: A Space Odyssey – amerikai, 1968. Rendezte: Stanley Kubrick. Szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter. Forgalmazó: Warner Bros. 149 perc.
A sci-fi „keresztapjaként” számon tartott 2001: Űrodüsszeia nem csak témájával és
formanyelvével jelölt ki határpontot a filmtörténetben, de a tér-idő élményét
is addig nem tapasztalt dimenzióba emelte. Legfontosabb tematikai újítása az
volt, hogy első ízben ábrázolta ember és intelligens gépe ambivalens viszonyát,
azt a problémát, amely a műfaj későbbi darabjainak kulcsproblémája lett.
Formanyelvében pedig – többek között – azzal hozott újat, hogy fő célját, a
nézőnek a meditáció és a pszichedelikus élmények territóriumába utaztatását egy
komplett absztrakt filmnek a cselekménybe építésével kísérelte meg, ami
szabályos istenkísértést jelentett a hollywoodi iparban: a nevezetes
Csillagkapu-jelenet az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb hatású
szekvenciája lett.
A 2001:
Űrodüsszeia Blu-ray-kiadásának extracsomagja audiokommentárt, fél tucat
kisfilmet, egy hosszabb dokut, valamint terjedelmes interjúanyagot tartalmaz. A
két főszereplő, Keir Dullea és Gary Lockwood közreműködésével készült
audiokommentár nem túlságosan mély gondolatokkal teli, de érdekes
kulisszatitkokat közöl, csakúgy, mint a Channel Four háromnegyed órás
dokumentumfilmje, amelyből olyan kérdésekre kapunk választ, mint hogy honnan
érkezett a hárommillió évet átívelő grafikai montázs ötlete (a combcsontról az
űrhajóra vágás a bevezető rész végén), milyen leleménnyel oldották meg a lebegő
toll felvételét (ez a jelenet még reprodukálásra is kerül) vagy kinek az ötlete
volt HAL szájról olvasásának képessége. A kisfilmek közül a Kubrick vállán állva: 2001 öröksége nem
különösebben izgalmas (Új-Hollywood krémje és Roger Ebert tiszteleg a „rendezők
rendezője” előtt), az mindenesetre érdekes megállapítás, miszerint a 2001 volt az első sci-fi, amit komolyan
vettek a nézők. Az űrutazás ábrázolásának úttörő jellegét, a technikai jóslatok
érvényességét tárgyalja a 2001 próféciája
című rövidfilm, míg a Mi van odaát?-ban
Keir Dullea és Arthur C. Clarke az egyedül vagyunk-e az univerzumban dilemmáját
feszegeti. Egy további – korabeli – doku a film készítésének technikai
hátteréről szól (Mi rejtőzik a jövő
mögött?). A kisfilmek közül a film látványvilágát bemutató a legizgalmasabb
(2001: Trükkök és látványtervek),
ebben egyrészt a vizuális effektusok élő legendája, Douglas Trumbull beavat a
Csillagkapu-szekvencia készítésének rejtelmeibe, másrészt láthatunk egy
kollázst a René Magritte és Chesley Bonestell világát idéző díszlettervekről.
Sajnos, az extrákhoz csak angol, lengyel és kínai felirat van a korongon.
A lemez legbecsesebb „extrája”: a film
meseszép, tűéles, kristálytiszta képe és az 5.1-es hang. Ha van film, mely a
gyűjteménybe kívánkozik, akkor az Kubrick mesterműve. A zseni félelme,
miszerint a legrémítőbb tény nem a világegyetem ellenségessége, hanem a
közömbössége, a 2001-re biztosan nem
érvényes tétel: a mai napig megkerülhetetlen alkotás.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 104 átlag: 5.82 |
|
|
|
|