|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1999/július
|
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista
• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziA dzsungel könyveKránicz Bence
The Jungle Book – amerikai, 2016.
Rendezte: Jon Favreau. Írta: Rudyard Kipling regényéből Justin Marks. Kép: Bill
Pope. Zene: John Debney. Szereplők: Neel Sethi (Maugli). Gyártó: Walt Disney
Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.
Rudyard Kipling 1894-ben
kiadott dzsungelnovellái Korda Zoltán adaptációiban hódították meg a mozivásznakat:
a fiatalabb Korda testvér részt vett az 1937-es Elefántfiú rendezői munkálataiban is, öt évvel később pedig már A dzsungel könyve címen készített
hollywoodi filmváltozatot. Ahogy a ‘42-es Korda-film, úgy a máig népszerű
Disney-verzió is a Maugli testvérei
című elbeszélést emelte ki a kötetből, amelyben a farkasok nevelte kisfiú
állatbarátai segítségével legyőzi a dzsungel békés népét terrorizáló tigrist,
Sir Kánt.
Jon Favreau (Vasember) idei rendezése inkább a
klasszikus rajzfilm adaptációja, mint Kiplingé. Az örökzöld slágerek dallamai,
illetve a komikus és thrillerbe hajló jelenetek váltakozása egyaránt az egész
családot célzó, ám Kipling elbeszélésének egy-egy kíméletlenebb epizódját is
megtartó Disney-mozit idézik. Ez a stratégia azzal jár, hogy a film inkább
részleteiben hatásos: Balu medve jópofa bemutatkozása vagy a menekülés Lajcsi
király majmai elől egyaránt remek szekvenciák, a road movie-szerkezetben
azonban gyengül a központi konfliktus, nem kerülnek igazán magasra a tétek.
Amíg Kipling könyve
egyszerre volt érthető a gyarmati sorban tartott Indiához címzett ódaként és
olcsó egzotikumot kínáló gyerekmeseként, addig Favreau munkájának legfőbb
érdeme, hogy felvonultatja a digitális képalkotás legújabb eredményeit – az új Majmok bolygója-filmekben és a Pi életében kikísérletezett technikával
Balu és Bagira minden korábbinál élethűbb mimikát és bundát kaphattak. Ám a
film semmit nem kezd azzal az ellentmondással, hogy a legmodernebb számítógépes
effektusokkal ébreszt nosztalgiát az ősi, romlatlan természet idillje iránt. Az
ember hozta tűz „vörös virágában” nem nehéz a komputeranimáció mesterséges
csodájára ismerni, márpedig így a tanulság is óhatatlanul hamisnak tűnik.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 15 átlag: 4.8 |
 |
|
|
|
