|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziA dzsungel könyveKránicz Bence
The Jungle Book – amerikai, 2016.
Rendezte: Jon Favreau. Írta: Rudyard Kipling regényéből Justin Marks. Kép: Bill
Pope. Zene: John Debney. Szereplők: Neel Sethi (Maugli). Gyártó: Walt Disney
Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.
Rudyard Kipling 1894-ben
kiadott dzsungelnovellái Korda Zoltán adaptációiban hódították meg a mozivásznakat:
a fiatalabb Korda testvér részt vett az 1937-es Elefántfiú rendezői munkálataiban is, öt évvel később pedig már A dzsungel könyve címen készített
hollywoodi filmváltozatot. Ahogy a ‘42-es Korda-film, úgy a máig népszerű
Disney-verzió is a Maugli testvérei
című elbeszélést emelte ki a kötetből, amelyben a farkasok nevelte kisfiú
állatbarátai segítségével legyőzi a dzsungel békés népét terrorizáló tigrist,
Sir Kánt.
Jon Favreau (Vasember) idei rendezése inkább a
klasszikus rajzfilm adaptációja, mint Kiplingé. Az örökzöld slágerek dallamai,
illetve a komikus és thrillerbe hajló jelenetek váltakozása egyaránt az egész
családot célzó, ám Kipling elbeszélésének egy-egy kíméletlenebb epizódját is
megtartó Disney-mozit idézik. Ez a stratégia azzal jár, hogy a film inkább
részleteiben hatásos: Balu medve jópofa bemutatkozása vagy a menekülés Lajcsi
király majmai elől egyaránt remek szekvenciák, a road movie-szerkezetben
azonban gyengül a központi konfliktus, nem kerülnek igazán magasra a tétek.
Amíg Kipling könyve
egyszerre volt érthető a gyarmati sorban tartott Indiához címzett ódaként és
olcsó egzotikumot kínáló gyerekmeseként, addig Favreau munkájának legfőbb
érdeme, hogy felvonultatja a digitális képalkotás legújabb eredményeit – az új Majmok bolygója-filmekben és a Pi életében kikísérletezett technikával
Balu és Bagira minden korábbinál élethűbb mimikát és bundát kaphattak. Ám a
film semmit nem kezd azzal az ellentmondással, hogy a legmodernebb számítógépes
effektusokkal ébreszt nosztalgiát az ősi, romlatlan természet idillje iránt. Az
ember hozta tűz „vörös virágában” nem nehéz a komputeranimáció mesterséges
csodájára ismerni, márpedig így a tanulság is óhatatlanul hamisnak tűnik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 15 átlag: 4.8 |
|
|
|
|