|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDVictor Frankenstein Szoboszlay Pál
Victor Frankenstein – amerikai, 2015. Rendezte: Paul McGuigan.
Szereplők: Daniel Radcliffe, James McAvoy. Forgalmazó: Gamma Home
Entertainment. 105 perc.
A filmtörténet során már számtalanszor feldolgozott
Frankenstein-történetet ezúttal Paul McGuigan, a Gengszterek gengsztere és az Alvilági
játékok című remek játékfilmek, valamint a Sherlock-sorozat legjobban sikerült darabjainak a rendezője vitte
vászonra, felemás eredménnyel. A parafrázis az ambiciózus orvostanhallgató,
Victor Frankenstein történetét meséli el, méghozzá a púpos cirkuszi bohócból
orvosi asszisztenssé előlépő Igor szemszögéből, aki mondhatni maga is Victor
teremtménye. A film középpontjában kettejük különös viszonya és a jól ismert „életre
keltés”-motívum áll. Ehhez kapcsolódik a hősök ellen folytatott nyomozás,
Victor hallgatótársának konspirációja, és Igor szerelmi szála, míg az obligát
szörnynek alig tíz perc jut a játékidőből. Cserébe kapunk másfél életre keltési
kísérletet, melynek első sikeres kreatúrája egy csimpánzszerű lény. Összességében
a film monstrumai destruktív, értelem nélküli zombikként viselkednek, ezzel
nyomatékosítva azt az üzenetet, hogy bár életet lehet teremteni, a szellemet
nem tudja a tudomány rekreálni.
Végső soron bármennyire is érdekes próbálkozás alternatív szemszögből
elmesélni a jól ismert történetet, a film nem tesz hozzá az eredeti sztorihoz
annyit, hogy a számottevő Frankenstein-adaptációk közé sorolhassuk. A formája
sem különleges, vizuális stílusa és viktoriánus steampunk cselekményvilága
leginkább Guy Ritchie Sherlock Holmesát
idézi. A Victor Frankenstein így
végül nem lesz több jól kivitelezett látványfilmnél, mely a kortárs
képregényfilmekkel aligha tudja felvenni a versenyt, így pedig hiába rejti
befejezése a folytatás lehetőségét, kétséges, hogy ez egyhamar megvalósulna.
Extrák: Werkfilm, látványtervek, forgatási fotók és kulisszák mögötti
felvételek képgalériája, továbbá az eredeti előzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 8 átlag: 7.38 |
|
|
|
|