|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDA boszorkányBenke Attila
The Witch:
A New-England Folktale – amerikai–angol, 2015. Rendezte: Robert Eggers.
Szereplők: Anya Taylor-Joy, Ralph Ineson, Kate Dickie. Forgalmazó: Universal /
BONTONFILM. 92 perc.
„Boszorkányok
márpedig vannak” – állította az egyik leghatásosabb boszorkányfilm, az
áldokumentarista műfajfilmek trendjét indító Blair Witch Project, mely az erdő mélyén, korhadó faházban
mesterkedő banya tipikus mesebeli archetípusából szorongáskeltő és feszült
horrorrémet teremtett. Hagyományosabb filmnyelvi eszközökkel dolgozik, de
ugyanezt teszi az amerikai elsőfilmes Robert Eggers is mítoszokból és
folklórból építkező pszichológiai horrorjában, A boszorkányban is.
A boszorkány története jó pár évtizeddel a híres salemi boszorkányperek előtt,
a tizenhetedik század hajnalán, az ekkor még valóban vad és misztikus
Amerikában játszódik. Az új-angliai Williamet, a farmert és családját kizárják
egy puritán közösségből, így az ötgyerekes apának a pusztában kell saját erőből
eltartania szeretteit. A mélyen vallásos família Thomasin, a legidősebb, lázadó
korszakát élő lány és édesanyja között izzó konfliktus miatt amúgy sem túl
nyugodt életét egy nap a párhónapos Sam eltűnése borítja fel teljesen. Az anya
és a két kisebb ikertestvér tüstént boszorkánysággal kezdik el vádolni a „fekete
bárány” Thomasint, ám mikor Calebnek, a kamaszodó fiúnak is nyoma vész a közeli
erdőben, a családnak szembe kell néznie a valódi gonosszal.
Robert
Eggers nem tucathorrort, hanem minden szempontból érdekes filmet forgatott,
melyet óangol nyelvezete, fakó, nyirkos hatást keltő képi világa, tabutörő
családábrázolása és határsértő szexuális felhangjai tesznek egyedivé. Itt a rém
a legjobb pszichológiai horrorfilmekhez (Rosemary
gyermeke, Ragyogás) hasonlóan
csupán katalizátor. A címbeli boszorkány mindössze háromszor tűnik fel, és bár
érkezése csontvelőig hatoló félelmet hoz magával, jelenléte nem a horrorhatás,
hanem a család tagjai közt lappangó feszültségek felszínre kerülése miatt
fontos. Így Robert Eggers első, mégis profi és kiérlelt nagyjátékfilmjének
megtekintése után garantáltan lesz legalább egy álmatlan éjszakánk – nemcsak a
borzongás, hanem az intelligens, felkavaró történet által generált kérdések
miatt is.
Extrák:
Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 3.5 |
|
|
|
|