|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziÜdvözöljük Norvégiában!Baski Sándor
Welcome to Norway –
norvég, 2016. Rendezte és írta: Rune Denstad Langlo. Kép: Phillip Ogaard. Zene:
Ola Kvernberg. Szereplők: Anders Baasmo Christiansen (Primus), Slimane Dazi
(Zoran), Nini Bakke Kristiansen (Oda), Marianne Meløy (Heidi). Gyártó: Motlys.
Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 90
perc.
A hazájukat önként vagy
kényszerből elhagyók megpróbáltatásainál kevés aktuálisabb téma létezik, a
jelenlegi menekültválságnak köszönhetően már lassan külön alműfajról is
beszélhetünk. Az európai gyártású, a jelenségre dicséretes gyorsasággal reagáló
menekültfilmeket, legyenek azok fikciósak (Az
állampolgár, Mediterráneum) vagy dokumentaristák (Tűz a tengeren), a hangvétel komolysága többnyire összeköti. A
Titanic Filmfesztiválon az Északkal
pár éve fődíjat nyert Rune Denstad Langlo más stratégiát választott. Az Üdvözöljük Norvégiában nem vegytiszta
vígjáték, de a könnycsatornák megdolgozása helyett humorral és iróniával
próbálja oldani a feszültséget – többnyire sikerrel. Főszereplője egy középkorú
férfi, aki a busás állami dotáció reményében elszállásol 50 menekültet a család
lerobbant hoteljében.
A hivatalos szinopszis
szerint Primus „az átlagembernél kicsit rasszistább”, de ez a kijelentés
legfeljebb a norvég mércéhez képest állja meg a helyét. A férfit a humanista
hevület helyett valóban csak a profit mozgatja – legalábbis a történet elején
–, előítéleteit azonban nem a rosszindulat, hanem a tudatlanság táplálja –
ennyiben tökéletesen testesíti meg a közt. Ellenpontként az egyik jövevénnyel
összebarátkozó, nyitott gondolkodású lánya szolgál, míg felesége egy harmadik
típust testesít meg: azt, aki elméletben emberséges, de nem akar személyes
kapcsolatba –vagy akár csak egy légtérbe kerülni – az idegenekkel. Langlo
igyekszik bemutatni a menekültsorsok sokféleségét, a kulturális és vallási
különbségekből adódó feszültségeket, dramedyként ugyanakkor nem tud, vagy nem
is akar túlságosan mélyre hatolni. Sok migránsfilmhez hasonlóan az Üdvözöljük Norvégiában is arra használja
fel a témáját, hogy egy külső perspektívát adjon a (hazai) néző számára, vagyis
– akarva, akaratlanul – az önismeret eszközéül szolgáljon.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 4.67 |
|
|
|
|