|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziMásodállásVajda Judit
Un Petit boulot –
francia, 2016. Rendezte: Pascal Chaumeil. Írta: Iain Levinson regényéből Michel
Blanc. Kép: Manuel Dacosse. Zene: Mathieu Lamboley. Szereplők: Romain Duris
(Scoran), Michel Blanc (Gardot), Alice Belaidi (Anita), Gustave Kervern (Tom).
Gyártó: Gaumont. Forgalmazó: A Company Hungary. Szinkronizált. 107 perc.
Az angol származású
megélhetési vígjátékok (Alul semmi, Fújhatjuk!) után francia nyelvterületen
megszületett a megélhetési fekete komédia crossover
alműfaja is. A Másodállás alapjául
szolgáló regény ugyan egy szegény családból származó skót szerző, Iain Levison
műve, de az egész világon végigsöprő legutóbbi gazdasági válságnak köszönhetően
a brit prolilétet remekül adaptálták a belga viszonyokra. A recesszió ugyanis
nem kímélte a jóléti államokat sem, és a csődbe ment gyárakat a belga
kisvárosokban is bezárták. Egy ilyen gyárban dolgozott főhősünk, Jacques is,
aki két év alatt sem talál új állást, ráadásul barátnője is elhagyja, így jobb
híján elfogadja a helyi maffiavezér megbízását, hogy ölje meg a feleségét.
Mivel a piszkos munka meglepően könnyen ment a férfinak, úgy dönt, nem hagyja
abba…
Téved azonban, aki azt
hiszi, hogy innentől kezdve egyszerre morbid és kacagtató karriertörténetet
láthatunk. Jacques ugyanis mindvégig megmarad botcsinálta bérgyilkosnak, még
véletlenül sem lépi át egyszer sem a profizmus határát. Van, hogy váratlan
impulzusból öl, és sosem visel maszkot – sőt többször kedélyesen elcseveg
áldozataival. A 2015-ben elhunyt Pascal Chaumeil utolsó alkotásának épp ebben
rejlik legfőbb vonzereje: mindig bedob valami fantáziadús ötletet (legyen szó
húgyszagú, történelmi relikviának számító puskáról vagy jobb híján bevetett
szuronyról), így a film lassú tempója ellenére sem válik unalmassá. A mű másik
erőssége a főszerepet alakító Romain Duris, akivel Chaumeil már a Szívrablókban is együtt dolgozott.
Amióta a Lakótársat keresünkkel
befutott, a színész folyamatosan váltogatja a szépfiúszerepeket és a súlyos
művészfilmeket. A Másodállással a Halálos szívdobbanás-féle vonalra erősít
rá, és dús arcszőrzettel kevert egykedvűségével remekül hozza a kisembert,
akinek közel sem tökéletes az élete, de szerencséje attól még lehet.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1 átlag: 7 |
|
|
|
|