|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziPofoncsataKovács Gellért
Fist
Fight – amerikai, 2017. Rendezte: Richie Keen. Írta: Evan Sussler. Kép: Eric
Alan Edwards. Zene: Dominic Lewis. Szereplők: Charlie Day (Andy), Ice Cube
(Strickland), Tracy Morgan (Crawford), Jillian Bell (Holly), Christina
Hendricks (Ms. Monet). Gyártó: New Line Cinema / Village Roadshow Pictures.
Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
100 perc.
„Érted
haragszunk, nem ellened” – egyre több „R”, vagyis a legmagasabb korhatár
besorolású vígjáték üzeni ezt az amerikai munkahelyeknek. Az olyan, úgynevezett
szókimondó, vagyis poénjaikkal a trágár beszédre, a droghasználatra és az
altesti helyzetekre koncentráló produkciók hősei, mint akiket a Hivatali karácsonyban, vagy a Pofoncsatában láthatunk, már korántsem
azért vetkőznek ki magukból, hogy kiszállhassanak a mókuskerékből. Sokkal
inkább az állásukat féltik, illetve a vad bulizás közepette sem feledik, hogy
másnap(osan) is be szeretnének menni dolgozni. Itt és most a pipogya és a
kemény tanár esik egymásnak, pontosabban utóbbi kergeti az előbbit, hogy
bunyózzanak egy – elhasznált, de talán még mindig divatos kifejezéssel élve –
epikusat az iskolaudvaron. A pedagógusok megőrültek, a diákok szintúgy, közli
velünk a film kellemetlenül sokszor, a nagyjából élvezetes (Jillian Bell) vagy
totálisan kínos (Tracy Morgan) mellékszereplői magánszámok közepette is.
Ám
mindennek megvan az oka: a gimnázium felszereltsége leharcolt, a bedilizett
pedagógusok nincsenek megfizetve. Akik a befejezés szerint akkor a legmenőbbek,
ha teli torokból képesek leüvölteni a rakoncátlan diákok fejét. A tanár
kisiskolás leánycsemetéje pedig akkor, ha a helyi tehetségkutatón csúnya
szövegezésű rapszámot karaokézva küldi el a fenébe undok osztálytársait. Richie
Keen filmje semmiféle korrektséggel nem vádolható – de sajnos azzal sem, hogy
igazán mulatságos tudna lenni. Egyszerűen csak fárasztóan kretén.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 6 átlag: 5.5 |
|
|
|
|