|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzívvel-lélekkelTeszár Dávid
Réparer les vivants –
francia, 2016. Rendezte: Katell Quillévéré. Írta: Maylis De Kerangal regéynéből
Katell Quillévéré. Kép: Tom Harari. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Tahar
Rahim (Thomas), Emmanuelle Seigner (Marianne), Anna Dorval (Claire). Gyártó:
Les Filmes du Bélier, Les Filmes Pelléas. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos.
103 perc.
Az ifjú francia
rendezőnő, Katell Quillévéré harmadik nagyjátékfilmje, a Szívvel-lélekkel követi és kiszélesíti az eddigi munkáiban
megkezdett mintázatot: tizenéves főhőst szerepeltet és az emberi (kivált a családon
belüli) kapcsolatokra fókuszál. Míg a Gyilkos
méregnél (2010) a hit, a Suzanne
(2013) esetében pedig az anyaság szolgált fő motívumként, a sokszereplős, két
cselekményszálat összefűző Szívvel-lélekkel
a halált és az újjászületést helyezi a középpontba. Elsőként egy szörfözés után
balesetet szenvedő tizenhét éves fiú történetét kísérhetjük figyelemmel,
amelyben a család és a kórházi stáb kap figyelmet, míg a mozi második fele egy
középkorú, kétgyermekes szívbeteg édesanya hétköznapi életét mutatja be – a
cselekményszálak közötti kapcsolatot a szervátültetés tematikája biztosítja.
Maylis de Kerangal azonos című bestseller-regényének adaptációja több
szempontból is figyelemreméltó: vizuális világa szembeszökően markáns (a dialóg
nélküli, bravúros nyitó szekvencia szörfös reklámfilmnek is elmenne),
szerkezetét tekintve jól átgondolt, de leginkább talán a rendezőnő minden apró
rezdülés iránt érdeklődő, együtt érző humanizmusa emeli ki. Quillévéré
érzékenységét példázza, hogy még a mellékszereplőket is leíró epizódokkal
árnyalja, de közben elkerüli a szentimentalizmus és a mesterkéltség csapdáit. A
francia direktorhölgy olyan közel megy az emberhez, amennyire csak lehet, még
akkor is, amikor a szervátültetés intézményi és műtéti hátterét szinte
dokumentarista részletességgel tárgyalja. A hazai egészségügyi viszonyokhoz
viszonyítva ez az idealista lekerekítettség idegenül hathat, a Szívvel-lélekkel azonban meggyőző és
elegáns látlelete egy olyan gyógyítási infrastruktúrának, amelyben nem az ember
van a rendszerért, hanem a rendszer az emberért.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 8 átlag: 6.75 |
|
|
|
|