|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDA csodanőKránicz Bence
Wonder Woman – amerikai, 2009.
Rendezte: Lauren Montgomery. Forgalmazó: Warner Home Video. 73 perc.
William Moulton Marston az amerikai
képregénytörténet izgalmas figurája: egyszerre volt pszichológus, író és
feltaláló, de leginkább „közgondolkodó”, keleti parti értelmiségi, akinek
mindenről megvolt a véleménye, oktatni és provokálni is szeretett, publikációs
listájánál pedig csak az egója lehetett nagyobb. E szórakoztató férfiú a
negyvenes évek elején úgy döntött, a kor villámgyorsan népszerűvé vált
műfajában, a szuperhősképregényekben is leteszi a névjegyét. Wonder Woman
karakterében a visszaemlékezések szerint ötvözte felesége és szeretője
jellemvonásait, akikkel nem mellesleg közös háztartásban élt. Az amazonok
hercegnőjeként bemutatott, zárt női közösségét elhagyva Amerika és az egész
világ védelmére kelő lasszós szuperhősnő történeteivel Marston a kamaszlányok
szellemi betevőjéről kívánt gondoskodni, miközben néhány elemző szerint finoman
az általa jótékony hatásúnak vélt szexuális dominanciajátékokat, konkrétan a kötözős
szexet (!) is népszerűsítette.
Gondoljunk bármit Marston életművéről,
Wonder Woman igenis alkalmassá vált a feminista ikon szerepére, éppen ezért
fájó, hogy a filmesek azóta sem tudtak méltó adaptációt készíteni kalandjaiból.
A bemutatás előtt álló, élőszereplős szuperprodukció hírére kiadott 2009-es
rajzfilm is csüggesztően sótlan darab, amelyben csak az antik mítoszok
levegőjét árasztó jelenetek érnek valamit – Árész például úgy szabadul ki az
amazonok börtönéből, hogy száz évig tartó csábítással édesgeti magához őrét. A
modern világunkban bonyolódó cselekmény viszont érdektelen csihipuhiba fullad, mitikus
és reális miliő pedig sehogy sem szervesülnek egymáshoz. A fantáziátlan
látványvilágról nem érdemes szót ejteni, és a nemi szerepekre tett, kínálkozó
megjegyzéseket is a közhelyszótárból másolhatták ki az alkotók. Akit kicsit is
érdekel a figura, annak inkább a sötét hangvételű bűnügyi történeteivel nevet
szerzett, de az amazonok szigetén is boldoguló Greg Rucka Wonder
Woman-képregényeit ajánljuk az ismerkedéshez.
Extrák: Két kisfilm Wonder Womanről,
audiokommentár, a következő DC-rajzfilm (Batman
és Harley Quinn) ajánlója.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
|
|
|
|