|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDLúdas MatyiVarga Zoltán
Magyar,
1977. Rendezte: Dargay Attila. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 70
perc.
Kerek
évfordulót ünnepel a Lúdas Matyi:
Dargay Attila első egészestés rajzfilmjét éppen negyven esztendeje mutatták be.
A legendás Pannónia Filmstúdió második hazai fogantatású egészestés produkciója
ugyan nem az első filmadaptációja Fazekas Mihály verses elbeszélésének (lásd az
1949-es, az első teljes hosszában színes magyar filmként jegyzett művet Nádasdy
Kálmán és Ranódy László rendezésében), de kétségkívül a legsikeresebb: közel
két és fél milliós (!) nézőszámával máig minden idők legkedveltebb magyar
mozgóképei közé tartozik. A Lúdas Matyi meglehetősen
szabados rajzfilmes feldolgozása (melynek forgatókönyvét a rendező Nepp
Józseffel és Romhányi Józseffel írta) Dargay Disney-követő ars poeticája és az alkotó korábbi mesefilmes tapasztalatai felől
egyaránt megközelíthető. A Disney-hagyományokkal harmonizál például a
képalkotás, kivált a mélységi fényképezés az erdei terek láttatásában (az
operatőr a rendező felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén volt); valamint
az emberi tulajdonságokkal felruházott állatfigura középpontba helyezése, ami
értelemszerűen az arckifejezéseivel és kézfejekként használt szárnyaival
kommunikáló lúd megformálásában érhető tetten – a mulatságos madár szinte „lejátssza”
a vászonról a legtöbb humánkaraktert (a figurákat Jankovics Marcell tervezte).
A Dargay közreműködésével készült Macskássy-mesék, mindenekelőtt a Két bors ökröcske hagyományait is
továbbviszi a Lúdas Matyi: ezúttal is
a magát a törvény fölé helyező, dölyfös zsarnok megbüntetésének-bűnhődésének
tanmeséjét kínálja a szüzsé. A Lúdas
Matyi-rajzfilmben mégsem a tanító jelleg vagy az ideologikus
elkötelezettség dominál (mint az élőszereplős változatban), hanem a humoros
közelítésmód – ez tompítja az erőszakos mozzanatok élét, és ellenpontozza a nép
sanyargatásának és megalázásának bemutatását. Túl a lúd figurájára szabott
poénokon, a Lúdas Matyi komikuma
olyan elemekre épül, mint a Döbrögi csatlósainak csoportmozgására komponált
szerencsétlenkedések, az ispán szervilizmusának és a puskatöltögető
fontoskodásának rendszeres karikírozása, a sziporkázó epizodisták (főként Biri
néni) felléptetése, továbbá a maszk- és jelmezviselésből fakadó
karnevalisztikus humor. A csúcspontra tartogatott üldözésjelenet gegáradata
koronázza meg a filmet, s ehhez a II.
Magyar rapszódia adja a (lúd)talpalávalót; a rajzfilm hangulatteremtésében
és ritmusszervezésében meghatározóak a Daróci Bárdos Tamás hangszerelésében
hallható Liszt Ferenc-zenék. Az imént elősorolt mozzanatoknak köszönhető, hogy
a Lúdas Matyi éppolyan élvezetes,
mint negyven évvel ezelőtt volt – és lesz még negyven év múlva is.
Extra:
A DVD-lemez tartalmazza Dargay Attila egy korábbi, 1967-es karikaturisztikus
rajzfilmjét is. A nyolcperces Variációk
egy sárkányra a minimalista képi stílus és a sorozatelvű elbeszélésmód
összekapcsolásával a lovagmesék parodizálására vállalkozik. Miként a cím is
sejteti, a királylányrabló sárkánnyal vívott lovagi küzdelem története máshogy
is végződhet – sőt, máshogy is kezdődhet –, mint megszoktuk. Hét verziót
láthatunk, melyek mindegyike más-más ponton írja felül mind a nézők, mind a
szereplők várakozásait, legyen szó a pórul járt lovag és a barátságot kötő
ellenfelek esetéről, vagy a győzelem nem várt mellékhatásairól. A Variációk egy sárkányra nem az utolsó
lovagparódia a Dargay-életműben: később a
Pázmán lovag Arany-adaptációja és a tervezőként-társíróként jegyzett,
egészestés Sárkány és papucs követi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 7.5 |
|
|
|
|